Nem így, aki nem rendszeresen teszi ezt, vagy aki esetleg először veszi igénybe a légi közlekedési csatornákat. Belekerülhet a kézipoggyászba a 100 ml-es parfüm, vagy egy fél literes üdítő?

Általánosságban elmondható, hogy a fedélzetre kézipoggyászként egy darab, maximum 55x40x20 cm méretű, illetve 10 kg tömegű bőrönd vihető fel. A repülőgép típusától függően a méret tekintetében kivételek előfordulhatnak, ezért utazás előtt az adott légitársaságtól célszerű információt kérni. Ezen felül az utasok az alábbiakat vihetik fel magukkal: kabát vagy takaró, mobiltelefon, úti olvasmány, két éven aluli gyermek részére élelmiszer, összecsukható babakocsi, utazókosár, mozgáskorlátozott utas számára egy pár mankó.

Kizárólag egy

Amennyiben a kézipoggyász súlya vagy mérete meghaladja a fenti korlátozásokat, a csomagot feladott poggyászként szállítják a légitársaságok, amelyért pótdíjat kell fizetni. Mi történik, ha valaki több kézipoggyásszal érkezik? Beléptetését a biztonsági ellenőrzéskor megtagadják. Ez azt jelenti, hogy az utasnak vissza kell térnie az utas felvételi pulthoz, és táskáit újra kell csomagolnia, vagy a további csomagoktól kell megszabadulnia.

Csak semmi folyékony

A biztonsági szabályokat illetően 2006. november 6-tól szigorú rendelkezéseket léptetett életbe az Európai Unió. A jogszabály korlátozásai értelmében az EU területéről, valamint Norvégiából, Svájcból és Izlandról induló járatok utasai legfeljebb 1 deciliteres flakonokat, tubusokat, üvegeket vihetnek magukkal a fedélzetre, méghozzá úgy, hogy a különböző folyadékokból (legyen az sampon, parfüm, fogkrém, stb.) összesen maximum 1 liter lehet náluk. A termékeket egy átlátszó, lezárható, legfeljebb 20 x 20 cm-es nejlontasakban be kell mutatni a reptéri ellenőrzés alkalmával.

A korlátozás vonatkozik a vízre és egyéb italokra, a levesekre és szirupokra, a krémekre, olajokra, a parfümökre, zselékre, a túlnyomásos kiszerelésben lévő szerekre (pl. a borotvahab és minden más hab) a fogkrémekre, a szempillafestékre, folyékony-szilárd keverékekre és minden más hasonló állagú termékre. Nem érinti a korlátozás az utazás során szükséges gyógyszereket, diabetikus termékeket, valamint bébiételeket.

A rendelet ugyanakkor nem korlátozza az ellenőrzési pontokon belül található üzletekben (tax/duty free) vásárolt folyadék mennyiségét. A nem EU-tagországok repülőtereinek duty-free üzleteiben vásárolt termékeket az EU területén átszálló utasok csak abban az esetben vihetik fel a repülőgépekre, amennyiben azok az Európai Unió előírásainak megfelelnek: így kizárólag lezárt és számlával ellátott zacskóban szállíthatók.

Mi történik, ha valaki mégis fel szeretné vinni a fél literes üdítőjét a fedélzetre? Az érintett tárgyakat az ellenőrzés alkalmával elveszik, és kidobják. 

További biztonsági korlát, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint az ún. tiltott tárgyakat a fedélzetre felvinni nem lehet. Ilyenek a különböző méretű szúró és vágóeszközök (így pl. olló, kés, fegyver). A feladandó poggyászokba továbbra is bármilyen folyadék, és a fent említett tárgyak nagy része is becsomagolható.

A repülőgép fedélzetére ugyan fel lehet vinni, de a repülés időtartama alatt nem szabad használni a következő tárgyakat: hordozható rádiót és televíziót, videó lejátszót, mobiltelefont, scannert, CB rádiót, nyomtatót, illetve a távirányítóval működtethető eszközöket. Úgyszintén fel lehet vinni a fedélzetre, de csak az utazó magasságon lehet a laptopot, nem távirányítós játékokat, videó kamerát, DVD, CD lejátszót, ill. az elemes borotvát használni.

Amennyiben valaki ezen biztonsági előírásokat megszegi, tettével szabálysértést, sőt akár bűncselekményt is megvalósíthat.

A titokzatos légimarsall

Alapvető magatartási szabályokat is be kell tartani a fedélzeten, amely a repülés biztonságát, más utasok nyugalmát, ill. egyéb biztonsági előírásokat nem sérti. Ellenkező esetben szintén hatósági eljárás megindításával lehet számolni.

Hallottak már az ún. légimarsallról? A fedélzeti biztonsági előírások ismertetése során érdemes szót ejteni az ún. légimarsallról, más néven fedélzeti biztonsági tisztről. Hatékonyságáról a vélemények megoszlanak. Elsődleges feladatuk a gépeltérítések megakadályozása, ezen túl a légi jármű, utasok és a személyzet általános védelme. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta alkalmazásuk kérdése a figyelem középpontjába került.

Az EU szabályai értelmében a tagállamok maguk dönthetik el, hogy a biztonsági tiszt alkalmazását bevezetik-e, ill. annak kötelezővé tételéről, valamint a fegyverviselésük engedélyezéséről. Azon tagállamoknak azonban, amelyek a légimarsallok alkalmazása mellett döntenek, biztosítaniuk kell a körültekintő kiválasztást és a megfelelő képzést. A végső döntés mindig az adott légitársaság működési engedélyét kiadó ország (így pl. a Malév esetében Magyarország) kezében van.

2011. áprilisában a Kormány kétoldalú megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely lehetővé teszi a két ország között közlekedő gépeken a légimarsall igénybe vételét. A megállapodás indokolása szerint Magyarország egyebekben a közeljövőben nem tervezi a légimarsall alkalmazását a magyar lajstromozású repülőgépeken. Hogy ki lehet a fedélzeten a légi marsall? Legfeljebb találgathatunk. A laikusok ugyanis a civil ruhában, észrevétlenül utazó légimarsallt általában nem ismerhetik fel.