Mikor felel a munkáltató a munkavállalónak okozott kárért?
A munkavállaló kárfelelőssége szubjektív, felróhatósági alapú. Ezzel szemben a munkáltató jóval szigorúbb, objektivizált felelősséggel tartozik. Ennek a logikai indoka, hogy elsődlegesen a munkáltató érdekében működik alapvetően a munkaviszony és a munkáltató szervezi meg a munkavégzés kereteit. A munkavállaló pedig fokozott védelmet élvez.
A Munka Törvénykönyve a következő rendelkezéseket tartalmazza:
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
- a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
- b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A vonatkozó kommentárirodalom alapján az alábbi pozitív feltételek szükségesek a munkáltató kárfelelősségének megállapításához.
- A munkaviszony fennállása
- A kár bekövetkezése
- A munkaviszony fennállása és a kár bekövetkezésre közötti ok-okozati összefüggés fennállta
A munkaviszony fennállása viszonylag egyszerűen bizonyítható, a kár bekövetkeztének a munkaviszonnyal való összefüggése azonban már bonyolultabb kérdés lehet. Természetesen munkaviszonnyal összefüggésben következik be a kár, ha a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatok elvégzése során éri. Ide tartozik ugyanakkor többek között a munkavégzés előkészítésével és befejezésével összefüggő munkálatokhoz kapcsolódó kár, vagy az átöltözés, tisztálkodás, illetve a munkáltató által biztosított szolgáltatások, büfé, étkező vagy akár az üzemorvos igénybevétele során bekövetkező kár.
Ezeket a feltételeket a munkavállaló, mint károsult köteles bizonyítani.
A munkáltató kimentési lehetősége
Van ugyanakkor egy negatív feltétel is, ami a munkáltató bizonyítási terhére esik. Ez pedig a kimentés, hiszen csak akkor van kártérítési kötelezettsége a munkáltatónak, ha nem tudja kimenteni magát. Látható, hogy a munkáltató mentesül, amennyiben a fenti a) vagy b) pontban vázolt esetkör valamelyike fennáll.
- Ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény alatt a jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat olyan körülményeket ért, melyek alakulására a munkáltató fél befolyással nem bír, mely fölött nincs hatalma. Idesorolandók többek között a vis maior hagyományos esetei, állami intézkedések, súlyos üzemzavarok…stb.
- Példának okáért nem köteles a munkáltató kártérítést fizetni, ha egy földrengés következtében összedől a telephelyén az épület és a munkavállaló sérülést szenved. Ez ugyanis az ellenőrzési körén kívül eső ok.
- A munkavállalónak a károsodásra vezető kizárólagos magatartása esetén a munkáltató felelősség alóli mentesülésének további feltétele az, hogy a magatartás, az abból eredő károsodás a munkáltató részéről nem volt elhárítható.
- Az esetjog megszorítóan értelmezi az Mt. ezen rendelkezését. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató ellenőrzési körébe vagy akár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet.
A kártérítési felelősség terjedelme
A munkáltató főszabályként munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni ugyanakkor azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Az előreláthatósági klauzula szűk körben korlátozza a kárfelelősséget. Akkor nem látható előre a károsodás/egészségsérelem, ha például a munkavállalónak valamilyen rendellenes szervezeti működési zavara áll fenn, ami közrehat a károsodásban.
Nem kell megtéríteni továbbá a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A szakirodalom szerint ilyenkor a kármegosztás arányát a munkavállaló vétkes közrehatása, ennek kisebb vagy nagyobb súlya alapján kell meghatározni. Emellett fel kell tárni, hogy a munkáltató vétkes magatartása mennyiben járult hozzá a kár bekövetkezéséhez.
A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Ez tipikusan kisvállalkozások esetén szokott felmerülni, amikor aránytalan terhet jelentene a teljes kártérítés.
A kártérítés módját és mértékét későbbi cikkünkben vizsgáljuk.