Kártérítési felelősség villámárvíz esetén

Több autó jön szembe az árvízben, ami az autók alját eléri.

Autóvezetőként főként a nyári időszakban találkozunk hirtelen kialakuló árvizekkel a közúton, mely jelenség nagyon könnyen az autó meghibásodásához vezet. Mit érdemes tudni a villámárvizekről? Kit terhel a felelősség, ha a víz kárt okoz a járműben? Az alábbi cikkünkben ezt a témát járjuk körül.

Elsőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy villámárvízről akkor beszélünk, hogyha a hirtelen jött nagy eső miatt aránylag kis területen nagy mennyiségű víz gyűlik össze, melyet a hagyományos vízelvezető rendszerek nem tudnak azonnal elnyelni.

Felmerül a kérdés, hogy kit terhel kártérítési felelősség abban az esetben, ha autónkkal villámárvízbe hajtunk, a beázás pedig kárt okoz a járműben.

A helyi közutak kezeléséről szóló jogszabály szerint a közútkezelő köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen. Ennek érdekében pedig a helyi közutakat a közút kezelőjének közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania, illetve a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet el kell hárítania.

Lényeges tudni azonban, hogy a villámárvíz vis maior helyzetet teremt, ami azt jelenti, hogy egy előre nem látható eseménnyel állunk szemben. Ez pedig a közútkezelőt meggátolja kötelezettsége azonnali elvégzésében. Jogi szempontból tehát nem várható el tőle, hogy egy ilyen helyzetben nyomban elhárítsa a veszélyt.

Természetesen szükség szerint, a lehetőségeihez mérten azonnal intézkednie kell az érintett útszakasz forgalom elől történő elzárása iránt, azonban járművezetőként kiemelten körültekintőnek kell lennünk ilyen természeti csapás esetén. Jóllehet, a beázás okozta kárunk nem követelhető a közútkezelőtől, amennyiben megállapítást nyer, hogy az akkor keletkezett, amikor a közútkezelőtől még nem volt elvárható az útszakasz lezárása.

A vihar elcsendesülését követően változik a jogi megítélés, hiszen a vis maior helyzet ekkorra megszűnik és alappal várhatja el minden sofőr, hogy a villámárvíz miatt veszélyes útszakaszokon figyelmeztető jelzést vagy útlezárást alkalmazzon a közútkezelő. Ez utóbbi esetben, ha elmulasztja az intézkedést, úgy a kártérítési felelőssége nagy eséllyel fennáll. Vizsgálandó továbbá, hogy a csatorna tisztítása, karbantartása során úgy jártak-e el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható volt. Ugyanis ha bizonyítást nyer, hogy nem így történt, a kártérítési felelősség szintén fennállhat.

Összegezve a fentieket, a hangsúly az időbeliségen van, hiszen a villámárvíz kialakulásának pillanatában a közútkezelő még nincs abban a helyzetben, hogy a helyszínen intézkedést foganatosítson, ekkor még kártérítési felelőssége sem áll fenn. Így járművezetőként ilyen helyzetben különösen körültekintőnek kell lennünk és jobban tesszük, ha lehetőség szerint új útvonalat választunk a célállomás eléréséhez. Ezzel megkímélve magunkat és autónkat egy felesleges jogi hercehurcától, melynek a végén sajnos nem garantált a siker.