Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Munkabér
  • A leggyakoribb munkajogi tévhitek

A leggyakoribb munkajogi tévhitek

2013. augusztus 09.

Egy férfi könyökölve, ökle összeszorítva fejét támasztja egy számítógép előtt.

Kivehet-e szabadságot a próbaidő alatt? Tovább kell-e dolgoznia a dohányzó kollégáknak?

Utánajártunk a D.A.S. Jogszerviz szakértőjének a segítségével, mik a leggyakoribb munkajogi tévhitek.A mindennapi munkavégzés során gyakran előforduló szituációk egészen természetesnek, sőt akár jogszerűnek is tűnhetnek, noha nem feltétlen azok. Eszébe jutott már, hogy miért kell a sokadik próbanapot is végigdolgoznia, vagy érezte már tehetetlennek magát egy zaklató kolléga viselkedése miatt? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések sokaságával lehet találkozni a munkahelyeken nap, mint nap, amelyekkel kapcsolatban számtalan tévhit alakult ki, amit Fésü Gizella, a D.A.S. Jogszerviz szakértője segített tisztázni.Munkanap-e a próbanap?Kezdjük a próbanappal, amit napjainkban igen gyakran alkalmaznak a munkáltatók az állásinterjúk sorozatának utolsóelőtti állomásaként. Próbanapon a gyakorlatban, némi nyomás alatt próbálják ki a munkavállaló jelöltet. Történhet mindez jogszerűen? Álláspontunk szerint a kérdést alapvetően az dönti el, hogy a munkáltató a próbanapot miként alkalmazza, hogyan alakítja ki. Előfordul ugyanis, hogy a próbanapot a munkáltatók a felhalmozott munkamennyiség csökkentésére használják, és valójában nem is keresnek munkaerőt. Ez a gyakorlat túl van a jogszerűség határain. Azonban, ha a próbanap egy néhány kérdésből álló, valamennyi jelölttel elvégeztetett feladatsort jelent, ennek alkalmazását jogszerűnek lehet tekinteni.Próbaidő szabi nélkülA sikeres próbanapot követően a nyertes pályázóval munkaszerződést kell kötni, amiben általában szerepel a próbaidő. A lényege, hogy a felek kipróbálják egymást, hogy még a munkaviszony elején derüljön ki, ha mégsem kívánnak egymással dolgozni. Ezen időszak alatt a munkavállaló legtöbbször még próbál mindent beleadni. Ezzel összefüggésben alakulhatott ki az az általános tévhit, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ilyen szabályozást a munkajogban sehol nem találunk, erre a munkáltató sem hivatkozhat, tehát szabira menni igenis lehet. Ettől függetlenül természetesen előzetes egyeztetést igényel a szabadsággal eltöltött napok meghatározása, hiszen az éves szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezhet.Levonás a munkabérbőlAki dolgozik, hibázik. Az így okozott kárt a jogszabály által meghatározott méretékig meg is kell téríteni a munkáltató részére. A munkáltatónak a legegyszerűbb megoldás, ha ezt egyből a következő havi fizetésből vonja le, vagy ha nem is egy összegben, több hónapra elosztva. Mégis rosszul teszik, ha így járnak el. A munkabér védelme és ezen keresztül a munkavállaló megélhetésének biztosítása miatt a munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással a munkabérből (ilyen lehet a munkavállaló hozzájárulása). Ezek hiányában a munkabért akkor is köteles kifizetni, ha egyébként kárigényt kíván támasztani a munkavállalóval szemben.Tovább kell-e dolgozni a dohányzó kollégáknak?Ki kell ábrándítanunk azokat, akik eddig az gondolták, hogy nem. A háttérben itt az áll, hogy dohányozni a munkahelyen a munkaközi szünetben lehet. A munkaközi szünet a pihenőidő legrövidebb formája, célja, hogy a munkavállaló munkaidőt megszakítva rövid pihenéssel töltse az időt. Kérdés tehát, hogy része-e a munkaidőnek a munkaközi szünet? A hatályos szabályozás egyértelművé tette, hogy nem. Eszerint a kötelezően előírt minimális munkaközi szünet – jellemzően az ebédidő – sem része a munkaidőnek, és nem része a dohányzással töltött idő sem.Azt ígérték, azt mondták…A gond az, hogy a munkáltató sok mindent mond és ígér, de ez sajnos még nem feltételen érvényesíthető (kivéve, ha írásbeliség hiányában pl. tanúkkal sikerül állításunkat bizonyítani). Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a nyilatkozatát akkor is írásba kell foglalni, ha egyébként nem kötelező (pl. ha azt ígérik, hogy a határozott idő lejártával meghosszabbítják a munkaviszonyt, vagy határozatlan idejűvé alakítják át ezt érdemes írásban is megerősítve kérni).A munkaidőn túli munkavégzés nem feltétlen túlóra is egybenA munkaidő-beosztáson kívül végzés munka nem jelent automatikusan túlórát is, amit a munkáltatónak már külön, az alapbéren felül kellene honorálnia. Elsősorban akkor minősül az így eltöltött idő túlórának, ha munkáltató rendeli el. Sajátos helyzet alakul ki, ha munkáltató nem rendeli el, az elvégzendő munka mennyisége mégis annyi, hogy az egyszerűen nem fér bele a munkaidőbe. Így túlórának minősülhet az is, ha a munkavállaló kifejezett munkáltatói utasítás hiányában, azonban mégis a munkáltató érdekében végez munkát a munkaidején túl. A bírói gyakorlat szerint nem lehet mentesülni a rendkívüli munkavégzés megfizetése alól azon jogszabályellenes gyakorlattal, hogy a munkáltató nyomására a munkavállalók nem vezetik a valóságnak megfelelően a jelenléti ívet, ugyanis az ott szereplő adatok ellenkezőjét több bizonyíték is alátámaszthatja (rendszerhasználat, tanúk).Kőbe vésett munkáltatói utasításokHiába gondolják sokan, hogy ha munkáltató egy feladat elvégzésére kötelez, azt teljesíteni kell. Nem minden esetben van ez így. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak elvégzésével más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (pl. tehergépkocsi vezetők esetén a pihenőidő be nem tartása, fáradtan vezetés).Fizetés nélküli szabadság kérés esetén járÁltalános tévhit, hogy a munkavállalókat kérésük esetén a fizetés nélküli szabadság megilleti. Nem volt azonban ez így az előző Munka törvénykönyve idején sem, és a jelenlegi szabályok szerint sincs így. A törvényben biztosított néhány eseten túl (pl. a gyermek gondozása céljából annak 3. éves koráig) alapvetően a munkáltatóval történő megállapodás kérdése, hogy biztosítja-e a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett, valamint mennyi időre. Biztosítása tehát a kivételektől eltekintve csak lehetőség, de nem kötelező.A munkahelyi szexuális zaklatás – tévedés, hogy semmit nem lehet tenniA munkahelyen a kollégák között előfordulhat kevésbé sérelmes és bátrabb közeledés, súlyosabb esetekben zaklatás is. Utóbbi egyik szeleteként a szexuális zaklatás igencsak érzékeny téma, amiről a legtöbb érintett nem is beszél. A munkáltatók hajlamosak úgy kezelni a problémát, hogy nem vesznek tudomást róla. Tévedés azonban, hogy semmit nem lehet tenni ilyen helyzetben, bár a bizonyítás kétségtelenül nehéz. Fontos, hogy a szexuális zaklatás jelzése esetén a munkáltató köteles az ügyet kivizsgálni, az Egyenlő Bánásmód Hatóság irányába történő bejelentése esetén és egy erre alapozott felmondásnál pedig a munkáltatónak kell igazolnia, hogy szexuális zaklatás nem történt.A munkaviszony megszűnésével minden igény elenyészikNem így van! Mint ahogy nem létezik ‘közös megegyezéses felmondás’ sem. A munkaviszonyt vagy felmondással, vagy közös megegyezéssel szüntetik meg felek. Előbbi esetben a későbbiek folyamán a még meg nem fizetett, ugyanakkor jogos igények érvényesíthetőek a munkáltatóval szemben. Közös megegyezés esetén annyiban más a helyzet, hogy itt rendszerint szerepel sorok között, miszerint a felek egymással elszámoltak, további követelésük a másikkal szemben nincs. Ebben az esetben további követelés csak akkor érvényesíthető, ha arról a feleknek korábban tudomásuk nem volt és nem is lehetett.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: DASadmin
  • Kategóriák: Munkabér, Munkajog, Munkaszerződés
  • Címkék: jogvédelem, munka, munkaszünet, munkavállaló

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2013. augusztus 09. ( 10 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Iskolakezdési támogatás legújabb szabályai
Következő bejegyzés Végrehajtás mozgáskorlátozott ellen

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk a biztosított gépjárművét vállalkozásában használta, amikor a járművet egy gondatlan autós összetörte. Nagyon fontos volt, hogy a javítást mielőbb elvégezhessék, mivel a vállalkozás működése gyakorlatilag leállt a jármű nélkül. Ügyfelünk a javítást a casco biztosítása terhére végeztette el.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép