A kötelező kötelező – ami a biztosítók kampányából kimarad

Megjelent a Pénzcentrum.hu weboldalon

 

Dübörög a szezon. Már ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat illeti. 

A biztosítók egymással versengve a ma ismert szinte valamennyi reklámlehetőséget kihasználva próbálnak meggyőzni bennünket, arról, hogy most érdemes náluk megkötni az autónkra a kötelező felelősségbiztosítást. Sajnos arról azonban keveset hallani, hogy miért kötelező a "kötelező", illetve, hogy ki, mit, mire és hogyan biztosít. A következő írásunkban ezt szeretnénk bemutatni.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának kérdését a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles egy biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetérefelelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e fenti két feltétel fennállása esetén üzemeltethető. Ez a kötelezettség mindenkit gépjárműve forgalomba helyezésétől a forgalomból való kivonásáig terhel. Az említett szabályból következik, hogy miért is kötelező ez a jellegű felelősségbiztosítás minden magyar autósnak.

A kötelező felelősségbiztosítás lényege, hogy ha a gépjármű az üzemeltetése során másnak kárt okoz, úgy a vétlen fél (károsult) kárát a vétkes fél (károkozó) gépjármű felelősségbiztosítója megtéríti. Így nem fordulhat elő az az eset, hogy a károkozó pénzügyi helyzete miatt a károsultnak kell a saját kárát viselnie.

A biztosítási időszak a naptári év és általában határozatlan időre szól. A rendelet értelmében a biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja (évfordulóra történő felmondás). Ezért fontos az, hogy novemberben felmondjuk az eddigi szerződésünket december 31-re.

A felmondást célszerű ajánlva, vagy tértivényesen feladni, mert a feladóvevénnyel, tértivénnyel igazolható az időben történt feladás ténye. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a biztosítók a faxon küldött felmondást nem minden esetben fogadják el. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidőben (november 30-ig) megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

Fontos, hogy ha a váltás mellett döntünk, akkor december 31-ig mindenképpen kössük meg az új felelősségbiztosítási szerződést, hiszen az évfordulóra felmondott biztosításunk csak eddig "él".

A fentiek alapján tehát két időpontot kell szem előtt tartanunk váltáskor: az egyik a "régi" biztosítás felmondásának határideje (minden év november 30.), a másik az "új" biztosítás megkötésének határideje (a felmondás évének utolsó napja, azaz december 31.)

A biztosítók díjszabásaikban – a rendelet felhatalmazása alapján – az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifájuk szerint megállapított egyedi díjakat alkalmazhatnak. A rendszer tíz bonus (engedmény) és négy malus (pótdíj) osztályból áll.

Kiemelendő, hogy az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járóelőnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Tehát ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrségnél bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése – kivéve, ha egy másik államban igazoltan már ugyanilyen jogcímen valamilyen más besorolást kapott – az A00 osztályba kerül.

Ha valaki adott esetben több gépjármű üzemben tartója egyszerre, akkor a már megszerzett bonus fokozat a később biztosított gépjárműre alap esetben nem vihető át, ugyanis az is az alap A00 osztályba kap besorolást. Azonban, ha a korábban kötött szerződés – tulajdonosváltozás vagy a gépjármű végleges forgalomból való kivonása következtében – egy éven belül megszűnik, az abban szerzett bonus fokozat az üzembentartó írásbeli kérelme alapján átvihető az új szerződésbe. Feltétel azonban, hogy a fent említett időszak alatt – tehát az új szerződés megkötése és a régi megszűnése között eltelt időszakban – ne következzen be káresemény. Az új szerződésre áthozott bonus fokozat a régi szerződés megszűnése napjától érvényes.

Ahhoz, hogy biztosító váltáskor a korábbi időszak bonus fokozataink ne vesszenek el az új biztosítónak szüksége van egy ún. kárelőzményi igazolásra. Korábban ezt a biztosítottnak kellett a "régi" biztosítójától beszereznie. 2007. július 1-e óta az új biztosító kéri be – harminc napon belül – a kárelőzményi igazolásokat. Ehhez elég, ha a biztosított megadja az "új" biztosítójánál a "régi" biztosítója nevét, illetve biztosítási kötvénye számát. Amennyiben az ügyfél ezt elmulasztaná, akkor automatikusan a legkedvezőtlenebb bonus-malus besorolásba kerül.

 
Mit tegyünk, ha baleset részesei vagyunk?

Egy esetleges baleset után gépjárművünkből kiszállva, a károk felmérése után az első gondolat, ami átvillan a fejünkön az az, hogy vajon a keletkezett kárunkat meg fogja-e téríteni a biztosító, és már akkor azon kezdünk el aggódni, hogy mennyi időt, energiát, és persze pénzt kell majd feláldoznunk.

Ha káresemény merülne fel, és minden érintett rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, akkor az Európai baleseti kárjelentő lapot (kék-sárga) minden esetben ki kell tölteni. A kitöltésnél ügyelni kell az adatok pontosságára, hiszen ez nagyban megkönnyítheti a további intézkedést, gyorsíthatja az eljárást. Mindig legyen az autónkban kék-sárga baleseti bejelentő lap, amennyiben elfogyott, úgy a felelősségbiztosítónknál szerezhetünk be díjmentesen ilyen nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy a bejelentőt minden esetben töltse ki. Előfordulhat ugyanis, hogy a másik fél meggondolja magát, és másként adja elő a történteket, mint ahogy valóban történt, vagy mint amiben megállapodtak. Ez a későbbiekben gátolhatja a kárrendezést.

A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges, hogy a felek megegyezzenek, vagy hogy ugyanúgy lássák a történteket, a bejelentő ellentétes kárleírásokat is tartalmazhat. Javasoljuk, hogy ebben az esetben, vagyis ha a másik fél véleménye lényegesen eltér az Önétől, hívják ki a rendőrséget.

Két jármű összeütközése esetén 1 darab baleseti bejelentőt, három jármű összeütközése esetén 2 darab bejelentőt kell kitölteni és így tovább. Tehát mindig eggyel kevesebb baleseti bejelentőt kell kitölteni, mint ahány gépjármű a balesetben részt vett. Fontos tudni, hogy több jármű összeütközése esetén is minden baleseti bejelentőn az eredeti – a balesetet okozó – károkozót kell feltüntetni.

Minden esetben ellenőrizze, hogy az összes érintett fél aláírta-e a baleseti bejelentőt és jól rajzolták-e le a baleseti szituációt. Figyeljen arra is, hogy a példányok szétválasztása után már nem módosíthatja az adatokat.

Amennyiben a károkozó rendelkezik kötelező felelősség biztosítással, és a fentiek szerint járunk el, akkor egy kicsit nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy kárunk előbb vagy utóbb megtérül. De mi van akkor, ha a károkozó ismeretlen vagy nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással? Ilyenkor a kárkifizetés az úgy nevezett Kártalanítási Számláról történik, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezel. Az ilyen kifizetések fedezetét a kötelező felelősségbiztosítás díjában az autósok teremtik meg. A kötelező felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók ugyanis erre a célra felelősségbiztosítási díjbevételük egy meghatározott hányadát kötelesek a Kártalanítási Számla részére befizetni. A felelősségbiztosítási rendelet szerint a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. Amennyiben tehát a károkozó üzemben tartó ismert, a Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége a személyi sérülésen túl az úgynevezett töréskárokra, és más egyéb kárelemekre is kiterjed, vagyis gyakorlatilag teljes kártérítésre köteles. Más kérdés, hogy ilyenkor behajthatja a tényleges károkozón a helyette kifizetett kártérítést.

Ha a károkozó üzemben tartó ismeretlen, akkor már más a helyzet. A jogszabály szerint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. A kivételek folytán tehát gyakorlatilag elsősorban a személyi sérüléses károk maradnak, amit ismeretlen üzembentartó által okozott károknál a Kártalanítási Számla térít. Azonban július elsejétől a kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet a károsult javára enyhít a fent említett szabályokon. A jogszabály értelmében ugyanis, a halálesettel, vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleseteknél nemcsak a személyi sérüléshez fűződő károkat (gondoljunk itt a kórházi költségekre is), hanem a gépjárműkárokat is a Kártalanítási Számla fedezi. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a halálesettel, illetve súlyos testi sérüléssel járó balesetekre vonatkozna.

Persze ha mind a károkozó, mind a károsult rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással, és a fentiek szerint járnak el, a kárrendezés során akkor is lehetnek fennakadások. Fontos tudni, hogy a biztosítók bizonyos – a szerződésben meghatározott – esetekben nem kötelesek a károsult számára a kárt megtéríteni.Ezeket az eseteket az 190/2004 (VI. 8.) Korm. rendelet részletesen felsorolja.

Sajnos a rendelet által felsorolt eseteken kívül is lehetnek olyan körülmények, amelyek megnehezítik, hogy jogos kárigényünket érvényesíteni tudjuk. Az alábbi példával ezt kívánjuk szemléltetni:

 
Történetünk szereplője (nevezzük a továbbiakban Kovács Úrnak), az útviszonyoknak megfelelően, a sebességi korlátokat, ill. a KRESZ egyéb szabályait figyelembe véve szabályosan közlekedett személyautójával, mikor az út jobb oldalán lévő parkolóból egy másik gépkocsi oldalról belehajtott. A károkozó személygépkocsi vezetője a balesetért a felelősségét a helyszínen elismerte, és kérte, hogy Kovács Úr a kárát a felelősségbiztosítójával rendezze. A felelősségbiztosító a kárfelmérés után egy méltánytalanul alacsony összegű javítási költséget határozott meg, majd később Kovács Úr kárigényét "a balesetnek a kárleírás szerinti bekövetkezése műszakilag nem azonosítható" hivatkozással elutasította. Kovács Úr – bízva az igazság erejében – ennek ellenére megjavíttatta gépkocsiját. A javítási költség megfizetésétől azonban a kötelező felelősségbiztosító továbbra is elzárkózott.

Kovács Úr ekkor kereste fel a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítót, amelynek ügyfele volt. A D.A.S. ekkor Kovács Úr megbízásából a Bírósághoz fordult és fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A Bíróság a tények ismeretében kötelezte a károkozó felelősségbiztosítóját, hogy a számlával igazolt költségeknek, illetve a károkozás napjától az ítélet kihirdetéséig esedékes kamatainak, valamint a perköltségeknek megtérítésére.
 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos érdekvédelmi esetek, mint szerződésen kívül okozott kár, a kártérítési jogvédelem tárgykörébe tartoznak.

A D.A.S. Magyarország egyetlen jogvédelmi specialistájaként jogvédelmi biztosításai keretein belül kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos ügyekben is képviseli ügyfelei érdekeit peres, illetve peren kívüli eljárásokban az érdekképviselet költségeinek teljes átvállalása mellett. További információkat a kötelező felelősségbiztosításról, illetve a D.A.S.-ről a www.das.hu weboldalon talál.