Mi is az a kötbér?

A kötbérről a Polgári Törvénykönyv „A szerződés megerősítése” fejezet alatt rendelkezik. A kötbér ugyanis a szerződés megerősítésére szolgáló, önként vállalt többletszankció: a szerződő fél a megjelölt szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg megfizetését vállalja. A kötbér funkciója tehát alapvetően az, hogy a felek biztosítsák, hogy a másik fél szerződésszerű magatartást fog tanúsítani kapcsolatukban, azaz nem fogja megszegni a szerződést.

Mikor lehet kötbért követelni?

Kötbért alapvetően akkor lehet követelni, hogyha azt a felek írásban, kifejezetten kikötötték. Mindez azt jelenti, hogy ha a szerződésben nem szerepel kötbérfizetési kötelezettség szerződésszegés esetére, úgy az nem is követelhető. Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme utóbb ne lehessen vitás.

Kötbérrel gyakran találkozunk a különböző szolgáltatók (például közüzemi szolgáltatók, internet, telefon szolgáltatók) esetében. Az ilyen jellegű kötbérfizetési kötelezettség részleteit azonban általában nem az egyedi előfizetői szerződés, hanem a szolgáltató általános szerződési feltételei vagy üzletszabályzata tartalmazza. Egyedi ügyekben, például egy új építésű ingatlan vásárlásakor pedig a felek által megkötött szerződés tartalmazhat kötbérfizetési kötelezettséget megalapozó rendelkezést.

Lehet-e a kötbér megfizetése alól mentesülni?

Bizonyos esetekben igen, van arra lehetőség, hogy a kötbér fizetésére kötelezett fél mentesülni tudjon annak megfizetése alól, ennek azonban szigorú feltételei vannak. A Polgári Törvénykönyv értelmében ugyanis a kötbér fizetésére kötelezett fél akkor mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A szerződésszegését pedig akkor tudja kimenteni a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta.

Akkor is jár kötbér, ha tényleges károm nem keletkezett?

A bevezetőben említett három esetben megegyezik az a körülmény, hogy sem Júliának, sem Ádámnak, sem pedig Géza vállalkozásának nem keletkezett összegszerűen kimutatható, bizonyítható kára. A kötbér ugyanakkor egyfajta kártérítési általányként funkcionál. Ennek következménye, hogy a jogosult oldalán nem szükséges, hogy a szerződésszegő magatartáshoz kapcsolódjon tényleges vagyoni kár.

Amennyiben azonban a jogosultnak van olyan kimutatható, összegszerűsíthető és bizonyítható kára, amelynek összege meghaladja a kötbér összegét, úgy a kötbér mellett érvényesíthető a kötbért meghaladó kár is.

A kötbért és a szerződés teljesítését is lehet követelni?

Erre a kérdésre pontost választ csak akkor lehet adni, hogyha tudjuk, milyen esetre, milyen feltételek mellett kötötték ki a felek a kötbér fizetési kötelezettséget.

Elképzelhető ugyanis, hogy a felek a kötbért a teljesítés elmaradása esetére kötötték ki. Kiköthető tehát kötbér például arra az esetre, hogyha a másik fél nem szállítja ki a megrendelt árut, a vállalkozó nem készíti el a megrendelt terméket, vagy éppen a szolgáltató az általa ígért szolgáltatást egyáltalán nem nyújtja. Ezekben az esetekben a jogosult választhat: vagy kötbér iránti követelést érvényesít, vagy pedig követeli a szerződésben szereplő szolgáltatás teljesítését. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése azonban a teljesítés követelését kizárja.

A felek kötbért késedelem esetére is kiköthetnek, tehát arra az esetre, hogyha valamelyik fél a szerződésben előírt határidőn belül nem teljesíti kötelezettségét. Ilyen eset lehet például, amikor a vállalkozó határidőn belül nem adja birtokba az általa épített ingatlant, vagy amikor a megrendelt termék késve érkezik meg a megrendelőhöz. Ilyen esetben a késedelembe esett felet nem mentesíti a teljesítési kötelezettség alól a kötbér megfizetése.

Ritkábban ugyan, de előfordul olyan eset is, amikor a felek a hibás teljesítés esetére kötnek ki kötbért. Ezekben az esetekben a jogosult választhat: vagy kötbér iránti követeléssel lép fel, vagy pedig szavatossági igényét érvényesíti. A hibás teljesítés miatti kötbér mellett tehát nem érvényesíthető szavatossági igény.

Összefoglalás

Júlia és Géza vállalkozásának esetében tehát elsődlegesen azt kell vizsgálnunk, hogy az általuk megkötött egyedi szerződések tartalmaznak-e kötbérfizetési kötelezettséget szerződésszegés esetére. Ádám esetében nem csak az egyedi előfizetői szerződést, hanem az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételeket és az üzletszabályzatot is át kell tanulmányoznunk ugyanezen célból. Amennyiben ezek alapján a szerződésszegő fél kötbér megfizetésére kötelezhető, úgy azt is vizsgálnunk kell, hogy fennállnak-e olyan körülmények, amelyekre hivatkozással mentesülni tud kötbér fizetési kötelezettsége alól.

Az előleg, a kötbér és a foglaló különbségéről itt írtunk részletesebben.