A kötbér biztosítéki funkciója

Az asztalon egy kéz aláír egy szerződést, egy másik pedig mutatja hol írja alá és pénzt ad.

Napjainkban a kötbér alkalmazása nagyon gyakori, sokszor találkozhatunk vele a különböző közüzemi szolgáltatási szerződésekben is. Jelen cikk célja ezen jogintézmény funkciójának ismertetése. A kötbér alapvetően egy szerződéskötési biztosíték, hasonlóan a foglalóhoz, melyről készült cikkünket itt olvashatják.

A polgári jog szabályai szerint a kötbér lényege az, hogy a szerződés kötelezettje, tehát, aki valamilyen szolgáltatás teljesítésére köteles, pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül azonban a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Nagyon fontos, hogy a kötbér csak akkor alkalmazható, ha azt a felek összegszerűen, írásba foglalva meghatározták a szerződésben. Amennyiben a kötelezett megszegi a szerződést, a jogosult a kötbér megfizetését, valamint kártérítést egyaránt követelhet tőle, abban az esetben, ha a szerződésszegéssel vagyoni kárt is okozott neki a kötelezett.

Kötbért a szerződésszegés többféle eseteire is ki lehet kötni, különböző jogkövetkezményekkel. Ilyen például a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése, ami egyúttal kizárja a teljesítés követelésének lehetőségét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például egy vállalkozási szerződés alapján egy asztalos egyáltalán nem készíti el a megrendelt konyhabútort, tehát nem teljesít és a szerződésben kötbért kötöttek ki, csak annak az összege követelhető, a konyhabútor elkészítése nem.

 A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése azonban nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól, tehát ha a vállalkozó elkészíti ugyan a konyhabútort, csak a szerződésben meghatározott időponthoz képest két nappal később adja át, akkor a teljesítés és a két napra járó kötbér egyaránt követelhető. A hibás teljesítés esetére – tehát ha a konyhabútornak minőségbeli, vagy mennyiségi hibája merül fel – kikötött kötbér mellett viszont a jogosult nem érvényesíthet szavatossági igényt.

A jogi szabályozás csakúgy, mint a kötbérnél lehetővé teszi azt is, hogy amennyiben a kötbér fizetésére kötelezett túlzott mértékűnek tartja a kötbér összegét, bírósághoz forduljon és kérje annak mérséklését.

A fentiekben említettük, hogy a kötbér alkalmazására a közüzemi szolgáltatók részéről is gyakran sor kerül. Az alkalmazás eseteit és a kötbér mértékét minden esetben a szolgáltatók üzletszabályzata, vagy általános szerződési feltételei tartalmazzák, melyeket az érintett szolgáltató internetes honlapján bármikor megtalálunk. A legtipikusabb esete például a kötbér alkalmazásának egy gáz- vagy áramszolgáltatási szerződés esetén a szabálytalan vételezése a szolgáltatásnak. Ilyenkor akár több százezer forint összegű kötbér megfizetésére is kötelezhetik a fogyasztót, amennyiben nem tudja azt bizonyítani, hogy részéről nem került sor szabálytalan használatra. Éppen ezért érdemes minden esetben körültekintően eljárni a plombák felhelyezése és cseréje során, és persze ügyelni kell azok sértetlen állapotban való megőrzésére is.