A kátyúkár érvényesítésének buktatói

Megjelent a Autózz velünk! magazinban

 

Érdemes fotót készíteni, tanúkat keresni és kihívni a rendőrjárőrt!

 

 

Különösen tavasszal találkozhatnak az autósok rengeteg kátyúval az utakon. Egy-egy ilyen úthiba komoly bosszúságot okozhat a belehajtó autósnak, ha ez olyan szerencsétlenül történik, hogy a gépkocsiban kár keletkezik. Ilyenkor a károsult választhat, hogy maga viseli a kárt vagy annak megtérítését követeli a közút fenntartójától.

A jogszabályok szerint a közút kezelőjének a feladata az, hogy az általa kezelt utak biztonságosan járhatóak legyenek. A vonatkozó jogszabály szerint kijavítás szempontjából az út hibáit két kategóriába kell sorolni. Az első fokozatba a folyamatosan kialakuló burkolati hibák kijavítása sorolandó. Ilyenek a természetes elhasználódás következményeit megszüntető javítások, amelyek az állapotromlás folyamatos kialakulása következtében rendszeres állapotvizsgálat alapján tervezhetők, azonnali beavatkozást azonban nem igényelnek. Az első fokozatú hibák helyreállítására az éves javítási program szerint kerül sor.

A második fokozatba a forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztetető hibajavítási tevékenységek tartoznak. Ilyenek a közút jellemző műszaki állapotától eltérő jellegű olyan burkolathibák kijavítása, amelyek az utak használóit, a járművezetőket hirtelen mozgásváltoztatásra kényszerítik, és ezzel balesetet idézhetnek elő. Ezeket a hibákat a közút kezelőjének az út frekventáltsága függvényében egy, de legkésőbb harminc napon belül kell kijavítania. Az előírás szigorán enyhít az a lehetőség, hogy a második fokozat szerinti tömeges burkolathibák megjelenésekor a javítási időtartamok meghosszabbíthatók a megfelelő közúti jelzések egyidejű kihelyezése mellett. Az autósok bizonyára ismerik, hogy az utóbbit nagy szeretettel alkalmazza a közút kezelője.

MI AZ A KÁTYÚ?

A kátyúk keletkezési oka, hogy az út burkolata megrepedezhet, és a repedésekbe csapadékvíz hatol. Télen, tavasz elején a beszivárgott víz megfagy és ettől különálló burkolatdarabok alakulnak ki, melyeket a járművek kerekei könnyen kimozdítják a helyükről. A kezdődő kátyú az abba bezökkenő járművek miatt fokozatosan növekszik.

A közútkezelő kötelezettségeit tehát meglehetősen részletesen adják meg a jogszabályok. Ezen kötelezettségek megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint követelheti a károsult. Az ilyen eljárások legfőbb sajátossága, hogy a károsultnak kell az igényét megfelelően alátámasztania, bizonyítania, míg a károkozó közútkezelőnek adott az a lehetőség, hogy mentesülhessen a kár megtérítése alól.

A szerencsétlenül járt autósnak kell bizonyítania a bekövetkezett kárt, annak pontos összegét és azt, hogy a kár a kátyúba történt behajtás miatt jött létre. Nagyon hasznos ilyenkor a helyszínen fényképeket készíteni, felírni a tanúk nevét és címét, illetve kihívni egy rendőrjárőrt jegyzőkönyv felvétele céljából. Ezt követően fel kell deríteni az út kezelőjét. A rendőrség, vagy az illetékes önkormányzat kérésre tájékoztatást nyújt arról, hogy az adott út fővárosi vagy kerületi (vidéken önkormányzati vagy egyéb gazdasági társasági) kezelésben van-e. Azt is érdemes tisztázni, hogy a kárt okozó gödör valóban úthiba-e, és nem pedig valamelyik közműcéghez tartozó munkaterület (munkagödör, vízakna, vasúti rács, csatornafedél). Miután ezt megállapították, a vezetőnek értesítenie kell az adott útszakasz fenntartóját és be kell jelentenie a kárt. Illúzióink ne legyenek, a követelést a közút kezelői első körben általában elutasítják, a kárt legtöbbször nem térítik meg. A közútkezelő ugyanis közpénzekből gazdálkodik, nyilvánvalóan a szűkös költségvetési keret miatt romolhatott le az út állapota, ezért aztán érthető, hogy az egyenként csekély mértékű, összességében viszont jelentős károk megtérítésére sincs keret. Ezt követően nem marad más lehetőség, mint a kár mértékéhez képest a valószínűleg drága, és egészen biztosan lassú bírósági eljárás. A gyakorlatban problémát jelenthet ugyanis az, hogy a kátyúk nagyobb bosszúságot okoznak az autósnak, mint forintban kifejezhető kárt, ezért a húsz- harmincezer forintos összeg bíróság előtti érvényesítéséhez ennek sokszorosát kell feláldozni, de legalábbis megelőlegezni.

A közút kezelője egy komoly ütőkártyát tart a kezében: mint korábban említettük a jogszabály szerint a javítási időtartamok meghosszabbíthatóak a megfelelő közúti jelzések egyidejű kihelyezésével.

A polgári törvénykönyv szerint a károkozó mentesülhet a felelősség alól, annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A helyzet ennél a pontnál kezd jogi értelemben véve érdekessé, a károsult számára pedig kiszámíthatatlanná válni, hiszen a közútkezelő a kátyús útszakaszokra ki szokott helyezni sebességkorlátozó, valamilyen veszélyt jelző vagy "úthibák" feliratú táblát. Ilyen jelzések alapján az autósnak is óvatosabban kell közlekednie, ha pedig felszólítás ellenére sem tanúsította a kellő elővigyázatosságot, azaz nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel és módon haladt, azt nem lehet felróni a közút kezelőjének.

EGY JÓ ÖTLET 

Rendhagyó reklámozási formát ötölt ki a KFC-lánc az Egyesült Államokban, írja az AdAge. A hazánkban is ismert KFC gyorsétterem-lánc "A KFC megjavította" felirattal lát el minden olyan kátyút, amelyet a vállalat megbízásából tömtek be. A cég szóvivője szerint így nemcsak a helyi önkormányzat munkáját segítik, de marketingszempontból is értékes az ötlet.

Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a kátyúk okozta károk érvényesítése csaknem lehetetlen, a közútkezelő egyegy megfelelően kihelyezett táblával moshatja kezeit. Hogy ez mennyire nem így van, arra maguk a valós esetek szolgálhatnak példával. Régi jogászi közhely, de igaz, hogy minden ügy más és más, ezért nehéz az összehasonlítás. Tény, hogy a közutak kezelői sok kátyús pert vesztenek el, és egyáltalán nem mentesülnek minden esetben. A jogszabályi környezet viszont olyan, hogy a károsult – még ha igazságérzete ezt is diktálja – nem minden esetben juthat a pénzéhez.