A kapcsolattartás joga

A kapcsolattartás joga elsődlegesen a gyermeknek joga arra, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A gyermekétől különélő szülő számára pedig a kapcsolattartás jog és kötelezettség is, ő ugyanis jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani, kivéve ha a bíróság vagy a gyámhatóság ettől eltérően nem rendelkezik.

A kapcsolattartás joga és a szülői felügyeleti jog elválik egymástól. A szülőnek akkor is joga van gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivétel ez alól, hogyha a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében még azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetve aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.

Kivételesen indokolt esetben pedig kapcsolattartási jog illetheti meg azt a szülőt is, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.

A fenti kivételesen indokolt esetekben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt.

Ki lehet még jogosult kapcsolattartásra?

A kapcsolattartásra a nagyszülő és a testvér is jogosult. Ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult kapcsolattartásra.

A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

Mi a kapcsolattartási jog tartalma?

A kapcsolattartási jog az alábbiakat foglalja magában:

• a gyermekkel való személyes találkozást,
• a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
• a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, valamint
• az kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A kapcsolattartás joga főszabály szerint kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások azonban a kapcsolattartásra jogosultat terhelik, kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság másként nem dönt.

Összefoglalás

A gyermeknek tehát joga van ahhoz, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson, ami megnyilvánulhat akár egy személyes találkozásban, akár egy együtt töltött hétvégében, vagy éppen abban, hogy esténként telefonon beszélnek a szülővel. A kapcsolattartás akadályozása, illetve a kapcsolattartás szabályainak megszegése pedig olyan jogellenes magatartásnak minősül, amely miatt kártérítési felelősség is terhelheti a szülőt.