A H1N1 elleni védőoltás munkajogi megközelítése, avagy kötelezhető-e a munkavállaló a védőoltásr

Egy doktornő ránk mosolyogva injekciós tűt tart felfelé.

Gyakran merül fel ügyfeleink kérdéseként napjainkban, hogy kötelezheti-e a munkavállalót a munkáltató a H1N1 elleni védőoltás beadatására.

A kérdés megválaszolásához vizsgáljuk meg mindenekelőtt a munkajogi szabályokat. Egyrészt a munkáltató kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása. A másik oldalon a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni, a munkaidejét munkában tölteni, ill. ez alatt a munkavégzés céljából rendelkezésre állni, továbbá köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Utóbbi kötelezettség ütközik egy alkotmányos alapjoggal, az egészségügyi önrendelkezési joggal, amelynek alapja az emberi méltósághoz és személyes szabadsághoz való jog.Az ellentét feloldásához egyrészt az Alkotmányban alkotmányos alapjogként rögzített, másrészt Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben is szabályozott egészségügyi ellátást igénybe vevő személy önrendelkezési jogát kell megvizsgálnunk.Az önrendelkezési jog lényege, hogy a beteg szabadon -kényszertől, befolyásolástól, megtévesztéstől mentesen- döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, ill. ennek során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, melyeket utasít vissza.Garanciális szabály, hogy az önrendelkezési jog csak rendkívüli esetben, a törvényben meghatározott módon és esetekben korlátozható, és a jog lényeges tartalmát a korlátozás nem érintheti. A beteget tehát alapvetően megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.Ugyancsak Az egészségügyről szóló törvény szabályozza a következő fontos kérdést: a fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelésekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket.
Egyrészt az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg a kötelező védőoltások körét, ill. azt is, hogy mely esetekben lehetséges védőoltást kötelezően elrendelni.
Másrészt a törvény kimondja, hogy a miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként védőoltási kötelezettséget is előírhat.Az érintett miniszteri rendelet a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet, miszerint az influenza elleni védőoltás igénybevétele önkéntes. Ha azonban megbetegedési veszély áll fenn, a tiszti főorvos rendelhet el kötelező védőoltást. Ez eddig napjainkban nem történt meg.A munkakörhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettséget a 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szabályozza. Ez a rendelet csak azon munkavállalókra vonatkozik, akik munkakörüknél fogva biológiai tényezők (pl. a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést okozhatnak) hatásának vannak kitéve.Összefoglalva a fentieket az oltás kötelezővé tétele, ezzel az önrendelkezési jog korlátozása csak olyan okból lehetséges, amit a törvény vagy annak felhatalmazása alapján végrehajtási rendelet szabályoz. Influenza elleni oltási kötelezettséget előíró jogszabály nincs, elrendelésre jogot pedig a fentiek szerint a jogszabályok a tiszti főorvosnak adnak.
A munkáltatónak viszont nem biztosít oltás előírására jogot a jogszabály, ezért a H1N1 elleni védőoltást kötelezővé tenni a munkavállalónak nem lehet.