- Jogosultságok, célok és célterületek
A törvény elsődleges célja, hogy az állam és a társadalom szervezetei oly módon végezzék munkájukat, mely nem eredményez fogyatékosság kialakulásához vezető károsodást. Fontosnak tartja, hogy olyan körülményeket hozzon létre, mely előremozdítja a fogyatékos emberek minél teljesebb életvitelét és a sajátos helyzetből eredő nehézségek leküzdését.
Lényeges, és talán az egyik leginkább szemmel látható érintett szféra az épített környezet akadálymentesítése közintézményekben és közösségi közlekedésben. Bizonyára mind találkoztunk már például mozgássérültek számára fenntartott felvonóval vagy hangjelzést is kibocsátó fényjelző készülékkel.
Hasonlóképpen kiemelt fontosságot tulajdonít a jogalkotó a közérdekű információkhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek. Nem véletlen, hogy a vonatkozó törvény célterületei közt szerepel az egészségügy, az oktatás, képzés és a foglalkoztatás közegében történő előrelépés az esélyegyenlőséget illetően.
- Rehabilitáció és támogatás
A jogszabály ezt követően tárgyalja azokat a szolgáltatásokat, melyek a fogyatékos személyek rehabilitációját szolgálják. Ide tartoznak a rehabilitációs szolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés megszervezése, a segédeszköz- és segédeszközellátás fejlesztése, a segítő hálózatok létrehozása, valamint az ezzel kapcsolatos programok, szakmai irányelvek kidolgozása.
A rehabilitáción túlmenően a törvény figyelmet fordít a támogatási formák alapjainak lefektetésére is. A jogosulti kör a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki magyar állampolgár, illetőleg letelepedett vagy bevándorolt jogállású, esetleg elismert hontalan, menekült. A támogatást indokolhatják fizikai problémák – látás- vagy hallásvesztés, halláskárosodás, mozgásszervi megbetegedés – és mentális rendellenességek (értelmi akadályozottság, személyiség fejlődésének egészét átható zavar) is. A támogatás folyósításával kapcsolatos eljárás kérelemre induló hatósági eljárás, mely az állapotot szakkérdésként vizsgálja, és a támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
- Sérelem és orvoslás
Amennyiben fogyatékossága miatt bárkit jogellenesen hátrány ér, a személyiségi jogok megsértése esetén irányadó jogkövetkezmények alkalmazását kérheti peren kívül vagy akár bíróságon. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a fogyatékosságot védett tulajdonságként nevesíti, így az ezzel kapcsolatos sérelem akár az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását is megalapozhatja.