Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
- a biztosítás tartama alatt vagy
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
A gyermeket szülő nő helyett csecsemőgondozási díjra jogosultságot szerezhet a gyermek születését követő 168. napig:
- az örökbefogadó nő
- a családba fogadó gyám
- a vér szerinti apa, ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnt, vagy az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve, ha a szülő nő meghal
- az örökbefogadó férfi, ha a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, vagy ha az örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, illetve, ha az örökbe fogadni szándékozó nő meghal.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapítása esetén jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján, kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban megszerzett, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehetséges figyelembe venni.
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, valamint a naptári napi jövedelem 100 %-a.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem szükséges folyamatosnak lennie.
Csecsemőgondozási díjra nem jogosult a biztosított, ha bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet végez.
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadsággal azonos időtartamra jár, melynek értelmében a csecsemőgondozási díj maximum a gyermek születését követő 168. napig jár.