A balesetbiztosításról

Általánosságban véve a biztosítási szerződések akként jellemezhetők, hogy azokban a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (ún. biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig meghatározott díj fizetésére kötelezi magát. 

A biztosítási szerződésekben erőteljesen jelen vannak a kockázati elemek, mert bizonytalan, hogy bekövetkezik-e biztosítási esemény, és ezáltal a biztosító helytállási kötelezettsége beáll-e. Valamennyi biztosítási szerződés érvényes létrejöttéhez írásbeli forma szükséges.

A hatályos Polgári Törvénykönyvünk elkülöníti egymástól a vagyonbiztosítást, a felelősségbiztosítást, az életbiztosítást, valamint a balesetbiztosítást. Ez utóbbi biztosítási fajta a személybiztosítás körébe sorolódik, mert ezek esetében a biztosítási esemény a biztosított személyében következik be, és az elszenvedett hátrány pénzben nem fejezhető ki.

A középpontban a biztosított, azaz a balesetet szenvedett személy áll. Azt, hogy pontosan mit is értünk baleset alatt, maga a törvény nem adja meg, hanem a biztosítási szerződések és szabályzatok körvonalazzák. Ezek alapján baleset alatt olyan, a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatást értünk, amely a biztosított halálát, állandó rokkantságát vagy időleges munkaképtelenségét idézik elő (ilyen például egy közlekedési baleset).

Amennyiben bekövetkezik a baleset, a biztosító helytállási kötelezettsége is aktiválódik. A biztosítót az sem mentesíti a fizetési kötelezettség alól, ha a kárért felelős személy megtéríti a balesettel kapcsolatos vagyoni kárt, vagy ha a biztosított a társadalombiztosítás alapján ellátásban részesül. A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igényt sem érvényesíthet. Csak abban az esetben mentesül a biztosító a biztosítási összeg kedvezményezett (a biztosítási összeg felvételére jogosult személy) részére történő megfizetése alól, ha a biztosított szándékos magatartása következtében veszti életét.

A biztosított elhatározásától függ az, hogy mekkora biztosítási összeget köt ki magának, persze megfelelő biztosítási díj fizetése ellenében. Befolyásolhatja a biztosító kockázatviselésének mértékét a biztosított foglalkozása, illetve annak változása. Veszélyesebb tevékenység végzése nyilvánvalóan növeli a baleset bekövetkezésének kockázatát. Emiatt a biztosító és a biztosított a szerződésben megállapodhatnak, hogy a biztosított foglalkozásának megváltozásával a biztosító kockázatviselésének mértéke (vagyis a biztosítási összeg) a szerződő felek kifejezett közös, írásbeli megállapodása nélkül módosuljon. Ennek következtében az új biztosítási összeg – a díjfizetés változatlanul hagyása mellett – a korábbihoz képest lehet kisebb vagy nagyobb. A balesetbiztosítás további sajátossága, hogy a szerződés felmondásának joga nem korlátozható, arról még rövid időre sem mondhatnak le a szerződő felek. A törvény értelmében ezért az ilyen kikötés a szerződésben érvénytelen.

A balesetek sajnos nem feltétlenül kerülhetők el, de felkészülhetünk rá. A balesetbiztosítás, mint a biztosítások egyik fajtája elsősorban abban nyújt segítséget, hogy ha bekövetkezik a nem várt esemény, akkor elkerülhessük, vagy legalábbis enyhíthessük az ennek következtében előálló anyagi költségek okozta gondokat.