Számos cikkünk szólt már a szabadság témaköréről. A téma folyamatos emlegetése ellenére mégis szinte naponta botlunk olyan ügyfelekbe, akiknek sajnos rendkívül hiányos a tudása a szabadságra vonatkozó munkajogi szabályok vonatkozásában. A következő cikkünk újabb kísérletet tesz arra, hogy megválaszolja a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Bár alapvetőnek tűnhet mégis sokszor problémát okoz Ügyfeleinknek, hogy amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, akkor mely esetben, milyen jogi lehetőségeik vannak.
Sajnos időről időre előfordul, hogy egy-egy ügyvéd nem tud ellenállni a rábízott, letétként kezelt pénzösszeg hívogató csábításának, és… hát… mondjuk ki, lecsap rá. Hallani a hírekben olyan esetet is, amikor jogi végzettséggel nem rendelkező személyek „ügyvédként” tevékenykednek, és olyat is, amikor már eltiltott ügyvédek nem tudnak leállni, és fusiban tovább praktizálnak.
2023. január elsejétől a Munka Törvénykönyvében több érdemi változás is történt, mely jelenleg kihat arra az esetre, ha a munkáltató egészségügyi okból alkalmatlanná válik a munkakör ellátására. Mit tehet ilyenkor a munkáltató és milyen jogi lépéseket tehet a munkavállaló? Erre keresünk választ jelen cikkünkben.
Sok szó esett az elmúlt időben a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényről. A leginkább panasztörvényként emlegetett jogszabály 2023 májusában lett elfogadva. Az új jogszabály többletkötelezettséget ró a vállalkozásokra, ezért fontos kitérni arra, hogy mi áll a hátterében, hiszen a megfelelő bejelentési rendszerek kidolgozása érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozás céljával is tisztában legyünk.
„Főnök, jövőhéten nem fogok tudni bejönni dolgozni, mert beteg leszek!”
Meglehetősen kellemetlen helyzet tud kialakulni akkor, amikor a munkáltatóban felébred a gyanú, miszerint táppénzen lévő munkavállalója valójában nem is beteg. Persze könnyebb a helyzet megítélése akkor, amikor a munkavállaló nem is tud orvosi igazolást felmutatni arról, hogy keresőképtelen. De mit tehet a munkáltató, hogyha a munkavállaló ugyan bemutatja a keresőképtelen állapotát alátámasztó orvosi igazolást, mégis vannak arra utaló jelek, hogy valójában betegségről szó sincs?
Bár a klasszikus nyári szabadságok időszaka hamarosan véget ér, sok munkavállaló kér szabadságot az őszi hónapokra is. Az évszakok eltolódásának következtében ugyanis egy szeptemberi nyaralás során gyakran még jobb időt is ki lehet fogni, mint egy júliusra ütemezett nyaralás esetén. De mi a helyzet akkor, hogyha a munkavállalót pont a tervezett szabadság előtt éri egy baleset, ami miatt egyébként keresőképtelennek minősül? Elmehet nyaralni a munkavállaló akkor, hogyha egyébként táppénzen van?
Az a legtöbb munkavállaló számára ismert tény, a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Minél több a gyermek, annál több a pótszabadság. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.
Ügyfelünk egy multinacionális vállalat egyik áruházának áruházvezetője volt, amikor egy jól megtervezett folyamat eredményeként munkaviszonyát felmondással megszüntették.
Az elmúlt napokban a közösségi médiában több olyan bejegyzést, illetve egyes nem túl megbízható honlapokon több olyan cikket is lehetett olvasni, amelynek témája az volt, hogy július 1-jétől változott a Munka Törvénykönyve. Ezen bejegyzések, cikkek általában arról számoltak be, hogy az említett dátumtól kezdődően a munkáltatók a felmondhatnak a táppénz időszaka alatt, akár a beteg munkavállalóknak, akár a kismamáknak is.