Szinte természetesnek vesszük, hogyha egy új munkahelyen kezdünk el dolgozni, akkor az első pár, általában három hónap a próbaidő időszaka. És bár magát a kifejezést ismerjük és használjuk is, mégis számtalan kérdés érkezik hozzánk a próbaidővel kapcsolatosan. Jelen cikkünkben öt, gyakran felmerülő kérdésre adunk választ a próbaidővel összefüggésben.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
Ügyfelünk egy multinacionális vállalat középvezetőjeként dolgozott, több mint 10 éven keresztül. A munkáltató átszervezésre való hivatkozással kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyet végül Ügyfelünk elfogadott.
Jelen sorok írója kellemes nosztalgiával gondol vissza az egyetemi évek alatt, a non-stop benzinkúton eltöltött éjszakai műszakokra. Minden olyan más, csendesebb, érdekesebb éjjel, és van valami kellemes megelégedés abban, amikor hajnalban a munkába tartó emberekre tekintünk azzal a tudattal, hogy hamarosan bebújhatunk az ágyba, és alhatunk. De számtalan orvosi vizsgálat kimutatta már, hogy a hosszútávú éjszakai, vagy váltott műszakos munkavégzés nagyon igénybe veszi a szervezetet és kedvezőtlen élettani hatásai vannak. Az éjszakai ébren töltött órák kedvezőtlen hatással lehetnek a vérnyomásra, a látásra, a nappali alvás minőségére, de ezekből kifolyólag még az emésztésre is. Ezek hosszú távon tartós megbetegedéseket idézhetnek elő (pl. magas vérnyomás, emésztési zavar, alvászavar) és az élettartamot is lerövidíthetik. Nem beszélve arról, hogy a közlekedési és a munkabalesetek bekövetkezésének esélyét is növeli a nem megfelelő minőségű pihenés.
Korábbi cikkünkben értekeztünk a munkáltató kárfelelősségét megalapozó szabályokról és gyakorlatról, valamint a kártérítési felelősség terjedelméről. Ebben az írásban a kártérítés mértékét és módját, valamint egyéb különleges kérdéseket vizsgálunk.
Korábban részletesen vizsgáltuk a munkavállalók kártérítési felelősségét, az írás az alábbi linken tekinthető meg: Sokszor előfordulhat azonban, hogy munkavállalókat éri kár a munkahelyükön. Vessünk ezért egy pillantást a másik oldalra, a munkáltató kártérítési felelősségére.
Igen valószínű, hogy mindenki, legalább életében egyszer rendelt már valamilyen étteremből házhozszállítással. Napjainkban már az sem különös, hogyha valaki akár minden nap ételrendeléssel oldja meg napi étkezéseinek egy részét. A legegyszerűbb módja ennek az, hogyha olyan szolgáltatón keresztül adjuk le a rendelésünket, ahol több közelben lévő étterem kínálatából tudunk választani. Ezek a szolgáltatók a legtöbb esetben saját, szerződött futárjaikkal szállítják ki a megrendeléseket. Érdekes kérdést vetett fel ugyanakkor az utóbbi években az, hogy ezen futárok és a szolgáltatók között vajon milyen jogviszony is áll fenn? Erre a kérdésre adott választ a Kúria egy decemberi ítéletében.
Bár jelen cikk írásakor még nem jelent meg a Magyar Közlönyben az a jogszabály módosítás, amely alapjaiban változtatja meg a jövőben a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat, sajtóinformációk szerint a parlament már elfogadta azt. A jogszabálytervezet szövege azonban már nyilvánosan elérhető, így jelen cikkünkben annak mentén tekintjük át, hogy mi várható a jövőben a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatosan.
Minden munkaviszony igen hangsúlyos kérdése, hogy a munkáltató mikor, hogyan és mennyi munkabért fizet meg a munkavállalónak. Jogszabályaink azt a kérdést, hogy a mennyi a munkavállaló munkabére, leginkább a felek megállapodására bízzák azon túlmenően, hogy meghatározzák a minimálbér és a garantált bérminimum összegét. A mikor és hogyan kérdésekkel azonban már bővebben foglalkozik a Munka Törvénykönyve is.
A 2020-as COVID járvány gyökeresen megváltoztatta a munkáltatók és munkavállalók hozzáállását az otthoni munkavégzéshez. A nyugatról betörő home office kifejezésre a magyar jogszabályok 100%-ban pontos lefedettséget nem biztosítanak. Vagy mégis? Cikkünkben ezt a témakört járjuk körbe.
A munkabér a munkaviszonyok egyik legérzékenyebb pontja. A munkáltatóknak a legtöbb esetben az az érdekük, hogy minél alacsonyabb összeget fizessenek ki, míg a munkavállalók értelemszerűen az, hogy minél magasabb munkabérért dolgozzanak. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve gyakran szóba kerül olyan esetekben, amikor egy munkavállaló úgy érzi, hogy bár azonos munkát végez, mint valamely másik munkatársa, még sem ugyanazt a fizetést kapja. A Munka Törvénykönyvében azonban ez az elv kifejezetten nem szerepel. Létezik ez az elv egyáltalán?