Mikor parkolunk szabályosan?

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 40. § (1) bekezdése alapján járművel megállni – ha közúti jelzésből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Egyirányú forgalmi útnál más a helyzet, ott figyelnünk kell a mellettünk maradó helyre is. A KRESZ ugyanakkor azt is kimondja, hogy tilos megállni útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik. A szabály háttere, hogy a KRESZ szerint ilyenkor veszélyeztetjük a közlekedésben résztvevők személy- és vagyonbiztonságát. Ebben az esetben a szabálysértés megállapítható, és helyszíni bírsággal vagy a szabálysértési eljárás megindításával kell szembesülnünk.

Amennyiben olyan helyen várakozunk szabálytalanul, amely terület/zónában a várakozás egyébként díjköteles, ÉS a várakozási díj megfizetését is elmulasztjuk, a szabálysértési bírság mellett – külön eljárásként – várakozási pótdíjat is kiszabhatnak. Fontos, hogy külön jogorvoslati lehetőségekről beszélhetünk a szabálysértési eljárás és a parkolási pótdíj esetén is, az egyik jogszerű megállapítása pedig még nem jelenti azt, hogy a másik eljárásban is jogos a bírság/pótdíj.

Parkolás járdán

Főszabály szerint járdán nem állhatunk meg, csak ha a KRESZ-ben megállapított négy feltételnek egyaránt megfelel a parkolásunk. Járda a KRESZ szerint az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része. Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletet azonban kimondja, hogy a járda az úttesttel egy szintben is lehet, ha attól korláttal, növényzettel vagy más hasonló módon elválasztották. Útburkolati jel a járda és az úttest elválasztására nem elegendő.

Ezek azért fontos rendelkezések, mert ha a szabálysértési bírság jogalapjaként a járdán történő szabálytalan várakozást jelölik meg, nézzük meg, hogy a jogszabály alapján valóban járdának minősül-e a gépjárművünk várakozásaként használt terület. Amennyiben nem, úgy az erre hivatkozva kiszabott bírság nem állja meg a helyét.

Megállni tilos jelzőtábla

A megállni tilos jelzőtábla egyértelműen azt jelzi, hogy az adott útszakaszon tilos megállni. A KRESZ 10. § (3) bekezdése alapján a jelzőtáblákat az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. Ehelyütt azonban kivételt is tesz a jogszabály: a megállási tilalmat jelző táblát ugyanis az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

A KRESZ azt is kimondja, hogy a jelzőtábla jelzése a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik. A Kúria egyik ítéletében megállapította, hogy ezen szabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy a jelzőtábla hátuljával szemben közlekedő járműre is vonatkozna a megállási tilalom. Nem hivatkozhatna tehát a hatóság arra, hogy az út másik oldalról behajtó vezetőnek is ismernie kellene az ott kihelyezett jelzést, nem is várható el tőle, hogy ismerje.

A fenti esetek alapján a szabálysértési bírság vagy a várakozási pótdíj kiszabása esetén a jogszerűség vizsgálatánál mérlegeljük különösen a következőket:

– Milyen övezetben várakozunk, kell-e várakozási díjat fizetni?

-Van-e megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla ÉS a mi gépjárművünk várakozása biztosan ezen tábla hatálya alá tartozik-e?

-Van-e az úttesten egyértelműen beazonosítható útburkolati jel, amely jogot adhat a várakozásra?

– A bírságon vagy pótdíjon szereplő rendszám, dátum és egyéb adat helyesen van feltüntetve? – Az elírás könnyen mentesíthet minket, ha egyébként jogszerű is lenne az eljárás.

– A bírságon vagy pótdíjon szerepel jogorvoslatról szóló kioktatás?

Jogorvoslat

Jogsértő eljárás esetén lehetőségünk van jogorvoslattal élni. Amennyiben helyszíni bírsággal illetnek minket szabálysértési eljárás keretein belül és azt nem tartjuk jogszerűnek, úgy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kérhetjük a helyszíni bírságot kiszabó szervtől vagy személytől, a döntéstől számított harminc napon belül.

Várakozási pótdíj esetében már szűkebbek a lehetőségek, ott a fent írt körülményeket (pl. rendszám helyessége) mindenképpen érdemes megnézni. Végezetül ki kell emelnünk, hogy sajnos bármilyen végszükség, vészhelyzet – pl. kórházi ellátásra sürgősen szoruló rokonunkat szállítjuk, és nincsen idő elindítani közvetlenül a megállást követően a mobilparkolást sem – nem mentesít a várakozási pótdíj megfizetése alól.