Mi kell tudni a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról?

A gépjárművek csak úgy vehetnek részt a közúti forgalomban, ha érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött rá az üzemben tartó és azt folyamatosan fenn is tartja.

Az üzemben tartó jogszabályi kötelezettsége tehát a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, egyben a fenntartása, mely az esedékes biztosítási díj megfizetésével történik. Mivel ezt egy közúti ellenőrzés során a hatóság ellenőrizheti is, ezért a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés hiánya, akár szabálysértési bírságot is vonhat maga után.

A díjnemfizetés miatti megszűnés esete és szabályai

A kötelező felelősségbiztosítási szerződés ugyanakkor díjnemfizetés jogcímén, automatikusan megszűnik, ha a törvényben rögzített határidőn, azaz a díjfizetés esedékességétől számított 60 naptári napon belül az esedékes biztosítási díjat az üzemben tartó nem fizeti meg a biztosító számára. Erről nem a kötelező felelősségbiztosító dönt, hanem maga a törvény rendelkezik erről.

Milyen kötelezettség terheli a biztosítót?

Kevesen tudják, hogy a biztosítónak két esetben is kötelező a tájékoztatást. Eszerint, ha a biztosítási díjfizetésnek az esedékessége már eltelt, akkor ettől az időponttól számított 30 napon belül felszólítást kell küldenie a biztosítónak a szerződő felé, mégpedig jeleznie kell a díjhátralékot, valamint azt, hogy a díjnemfizetésnek milyen következményei vannak. A második esetben, pedig akkor köteles a biztosító tájékoztatást küldeni, amikor a szerződés már a 60. nap elteltével már megszűnt.

Lényeges elem, hogy a biztosítónak mindkét tájékoztatást írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldenie. Gyakran azonban ez elektronikus úton történik meg, mivel egyre jellemzőbb, hogy a szerződéskötéskor a felek az elektronikus kapcsolattartásban állapodtak meg. Sokan pedig azért nem szereznek tudomás a felszólításokról, mert elfelejtették, hogy a biztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatuk során – a díjkedvezmény érdekében – elektronikus kapcsolattartási formát választottak és a fiókjukat nem ellenőrizték.

Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon megszűnik, sajnos azzal kell számolni, hogy a biztosítási díjjal nem rendezett időszakra, mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül, a biztosító, úgynevezett fedezetlenségi díjat köteles beszedni. Ez sajnos igen magas összeg is lehet. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 naptári napot, akkor a szerződőnek annyi könnyebbsége van, hogy részletfizetés engedélyezhető a számára. Ellenkező esetben a szerződőnek egy összegben kell a fedezetlenségi díjat is megfizetnie.

Milyen további követkeményekkel lehet számolni?

Sajnos, ha az üzembentartó kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező járművel vesz részt a forgalomban és így kárt okoz, akkor joggal tarthat attól, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége, mely a Kártalanítási Számla terhére teljesített kifizetést a károsult részére, megtérítési, azaz úgynevezett regressz-igénnyel fog vele szemben élni. A másik következmény pedig a potenciális szabálysértési bírság.

A fentiek miatt kiemelten fontos, hogy mindig ügyeljenek arra, hogy a forgalomban lévő járműre élő felelősségbiztosítási szerződésük legyen.