Vulkanikus károk és légtérzár

Etna, Krakatau, Popocatepetel, vagy Eyjafjallajökull…… Hogy mi a közös ezekben nevekben? Mindegyik Földünk csodálatos vulkánjai közé tartoznak. No de mégis mi köze van ezeknek a vulkánoknak egy jogi cikkhez?

Mindössze annyi, hogy az utóbbi, az Izland területén található, és rövidebb nevén emlegetett Eyjafjöll, már egy hete nem kis fennforgást okoz az európai és tengeren túli repülőjáratok kapcsán, nem beszélve arról, hogy ez milyen károkat jelent az érintett utasoknak. És ez már bizony jogi relevanciával rendelkezik, amelyet mi sem hagyhatunk figyelmen kívül. Tekintsük így át a jogi lehetőségeket egy törölt járat vonatkozásában.

A légi utasok jogaira vonatkozó jogi szabályozás az elmúlt egy hétben több, mint aktuális, mondhatni ennél aktuálisabb már nem is lehetne. Az Eyjafjöll vulkán 2010. március végén aktivizálódott, míg végül 2010. április 14. napján (azaz múlt hét szerdáján) kitört, és több kilométeres hamufelhőt lövellt a légtérbe. Izland felől pedig az uralkodó légmozgások egyenesen Európa felé sodorta a hamufelhőt, beterítve ezzel Európa északi és középső területeit. Az izlandi vulkán aktivitása végül azt eredményezte, hogy Európa főbb reptereit fokozatosan, csütörtökön és pénteken egységesen lezárták, mivel a hamufelhő – a szakemberek szerint – komoly veszélyt jelent a légi közlekedés szempontjából. Ugyanis az apró szemcséjű vulkáni hamu a repülő turbinájába jutva hajtóműleállást is okozhat, mely így kockázatossá teszi a légi utas szállítást is. Nyilvánvaló, hogy sem a légügyi hatóságok, sem pedig a légitársaságok ezt a veszélyt biztonsági megfontolásokból vállalni nem tudják, így az érintett térségek repülőforgalmának felfüggesztése vált szükségessé bizonytalan időtartamban. Mindez pedig végső soron a járatok törléséhez vezetett, melynek eredményeképpen több tízezer ember nem tudta, és jelenleg sem tudja a megvásárolt repülőjegyét "felhasználni". A légügyi korlátozás azóta már szinte teljesen megszűnt, de mit tehetnek azok, akik a felmerült helyzetben nem tudtak elutazni, illetve azok, akik külföldön ragadtak? 

Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy mit tehet az az utas, aki akár hónapokkal az indulás előtt megvásárolta a repülőjegyét, azonban az érintett járattal nem tudott elutazni, mivel azt bizonytalan időre törölte a légitársaság. 

A hoppon maradt utasok jogi lehetőségeit, és követeléseik milyenségét, illetve a légi társaságok kötelezettségeit, a légi közlekedésről és a légi utasok jogairól 261/2004 EK rendelet tartalmazza, melynek szabályai valamennyi európai uniós légi szállítóra kötelező hatályúak, így annak rendelkezéseit be kell tartaniuk. Ez az a rendelet, mely a légi utasok jogainak ismertetését, és érvényesíthetőségének feltételeit is tartalmazza, és amely a későbbi jogvitákra is iránymutatást ad.

Abban az esetben, ha a légi társaság a járatot törli, a károsult vagy kérheti a jegy árának visszatérítését, vagy a továbbszállítást, valamint az ellátás biztosítását, és végső soron – ha annak feltételei fennállnak – akkor mindezeken felül még kártalanítást is. Nem követelhető azonban kártalanítás akkor, ha a járat törléséről a légitársaság az utast előre értesítette, és az értesítéssel egyidejűleg olyan járatra foglaltak helyet az utas számára, amelyikkel az eredetileg tervezettel megközelítőleg azonos időben éri el úti célját. 

Előfordulhat, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmény eredményezi, mely a legnagyobb gondosság ellenére sem küszöbölhető ki. Ilyen például egy jelentős vihar, vagy bármilyen olyan biztonsági kockázat, mely a repülést az adott járaton nem teszi lehetővé. Ez alapján a jelenlegi vulkánkitöréssel összefüggő állapot is rendkívüli körülménynek tekinthető, úgynevezett vis maior helyzetet teremt. Az emiatt a rendkívüli helyzet miatt törölt járatok esetében a légitársaságoknak ugyanúgy biztosítaniuk kell a fentiekben összefoglalt minimum követelményeket: továbbszállítás, átfoglalás, jegy árának visszatérítése, ellátás és elszállásolás biztosítása.

Vis maior esetén azonban kizárt az utasok kártalanítási követelése, tehát emiatt a rendkívüli helyzet miatt törölt járatok következtében keletkezett további károkért a légi társaságok helytállni nem tudnak, figyelemmel arra, hogy a természeti jelenség nekik nem felróható, azok bekövetkezésére ráhatásuk nem volt, így a felelősségük sem állapítható meg.

A jelen helyzetben javasoljuk az érintett légitársasággal a kapcsolatot felvenni. Mivel a járatok törlése eddig példanélküli létszámban érintette az utasokat, így arra lehet számítani, hogy a légitársaságok callcenteres, azaz telefonos ügyfélszolgálata nem feltétlenül elérhető. A társaságok honlapjai azonban tapasztalataink alapján hozzáférhetőek, és azok tájékoztatást nyújtanak nemcsak a törölt járatokról, hanem a jegyek visszavételének és a járat átfoglalásának technikai feltételeiről is. 

Abban az esetben, ha külföldön ragadt emberekről van szó, akkor javasoljuk a külföldi, adott országban lévőmagyar külképviselettel felvenni a kapcsolatot. A Külügyminisztérium tájékoztatása alapján a lehetőségekhez képest (szállás, pénzügyi nehézségek megoldása, vagy vízum meghosszabbítása tárgyában, esetleg gyógyszer beszerzésében) a külképviselet segítséget tud nyújtani. Amennyiben utasbiztosítással rendelkeznek, vagy utazási irodán keresztül utaztak külföldre az érintettek, akkor javasoljuk ezekkel is a mielőbbi kapcsolatfelvételt. Ez esetben is külön hangsúlyozzuk, hogy a külföldön rekedtek számára sem nyílik lehetőség a vulkán kitörése miatt kártérítés előterjesztésére, azonban az érintett légitársaságoknak természetesen a hosszas várakozás miatt mind folyadékot, mind pedig élelmet, de legfőbbképpen megfelelő elszállásolást kell biztosítani, amennyiben több napi kényszertartózkodásról van szó. 

Az utazási szerződésekkel kapcsolatos és nyitva álló kérdéseket külön cikkünkben vizsgáljuk.