Visszautasíthatjuk-e az örökséget?

Egy régi barna nyitott ládikó.

A polgári törvénykönyvünk szerint az örökös az örökséget visszautasíthatja. A visszautasítás azonban csak a hagyaték egészére vonatkozhat, annak egy részére nem. 

Abban az esetben, ha valaki visszautasítja az örökséget, kiesik az öröklésből és az utána öröklésben következő személy fog örökölni. Ha nincs további törvényes örökös, az állam fog örökölni. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga azonban nem illeti meg. A hagyatéknak az örökösre való átszállása az örökhagyó halálával minden jogcselekmény, így elfogadó nyilatkozat nélkül is bekövetkezik. Sok esetben az örökség az örökölt javak mellett tartozásokat is tartalmaz, sőt előfordul, hogy csak követelések képezik a hagyaték tárgyát. Az örökös ebben az esetben jogosult elutasítani az öröklést. Az örökség visszautasítása az örökösnek olyan egyoldalú nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem kíván örökölni, nem kíván a hagyatékban részesedni.Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága, hogy azt csak az öröklés megnyílta, vagyis az örökhagyó halála után lehet megtenni addig, amíg az örökös a visszautasítás jogáról akár kifejezetten, akár hallgatólag le nem mondott. Ha tehát már átvette a hagyaték tárgyát, avagy rendelkezett azzal, azt már hallgatólagosan elfogadta, azt így már nem utasíthatja vissza.A lemondás nincs formához kötve, tehát szóban is történhet, nincs határidőhöz kötve sem, a közjegyző azonban jogosult bármelyik érdekelt kérelmére határidőt tűzni, s ha ezalatt az örökös nem tesz visszautasító nyilatkozatot, a visszautasítás jogáról lemondottnak kell tekinteni. A visszautasítás kizárólag az egész örökségre, illetőleg örökrészre vonatkozóan tehető, vagyis nem lehet részleges visszautasítása az örökségnek.Az örökség visszautasításának jogkövetkezménye, hogy a visszautasító örökös az öröklésből kiesik. A kiesés nem terjed ki a visszautasító örökös ágára. Ha tehát például az örökhagyó szülője, mint törvényes örökös utasítja vissza az örökséget, az ő másik leszármazottja, aki az örökhagyó testvére, illetőleg az ő leszármazója fog örökölni. Ha pedig a végrendeleti örökös utasítja vissza az örökséget, a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Amennyiben a visszautasítón kívül nincs más örökös, az állam öröklése fog bekövetkezni. Az államot, mint törvényes örököst a visszautasítás joga nem illeti meg. Ennek az az indoka, hogy az állam szükségszerű örökös, mert ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll.Gyakran előfordul, hogy az örökös valamelyik örököstársa javára kíván lemondani az öröklésről. Az ilyen nyilatkozat azonban érvénytelen, ugyanis az öröklésről csak az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet lemondani, az örökhagyó halála után tehát lemondásnak már nincs helye, csak a visszautasításnak. Az örökség ugyanis bár visszautasítható, de minthogy az örökséget visszautasító örökös kiesik az öröklésből, ő már nem rendelkezhet a hagyatékról egy általa meghatározott személy javára.