Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Közlekedés
  • Veszélyes sportok, veszélyes helyzetek – II. rész

Veszélyes sportok, veszélyes helyzetek – II. rész

2016. október 20.

Két jégkorong védő ellöki a kapu felé támadó játékost.

Előző cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy mely esetekben alkalmazható a Polgári Törvénykönyv szerinti veszélyes üzemi felelősség, melyek lehetnek azok a fokozott veszéllyel járó tevékenységek, amelyek végzése esetén az üzembentartónak a szigorúbb felelősségi alakzattal kell számolnia. E cikkben pedig a szabályozás részleteit mutatjuk be, ezek adják ugyanis az alkalmazás sarokpontjait.

Alapvető, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Tekintettel arra, hogy nincs egy taxatív felsorolás azon tevékenységek vonatkozásában, amelyek fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősülnek, a veszélyes üzemek üzemeltetőinek meghatározása sem mindig egyértelmű. Ennek tisztázására a törvény meghatározza, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Az előző cikkben említett közlekedési szituációkban ez ritkán vitás, ugyanis a gépjármű, tömegközlekedési eszköz üzemeltetője meghatározható; sporttevékenység esetén ez általában vagy a sportcsarnok üzemeltetője vagy a csapat mögött álló szövetség vagy egyesület. Ha több üzembentartó van, őket közös károkozónak kell tekinteni és együtt felelnek a károk megtérítéséért. Az üzembentartók pedig semmilyen jogi formulával, szerződéssel, tájékoztatással sem zárhatják ki felelősségüket a személyi károkért, melyet a tevékenység folytatásával okoztak; az ilyen kizárás ugyanis semmis. Fontos tudni továbbá, hogy az ilyen kárigények 3 éven belül érvényesíthetőek, ha tehát nincs egyezség a felek között, úgy pert kell indítani az igény érvényesítésére e határidőn belül.

A kártérítési jog alapjaiból következik, hogy az üzenbentartó minden, a tevékenységével összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni. Kivételt képeznek azonban azok a károk, melyek a károsult felróható magatartásából származnak. Ha tehát károsult félként mi sem úgy járunk el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, úgy a kárnak az ebből eredő részét nem köteles megtéríteni az üzembentartó. Tehát kármegosztásra adhat alapot, ha például gyalogosként mi is KRESZ szabályt sértünk vagy nem álló járműről szállunk le, stb.

A törvény azt, az egyébként gyakori esetet is rendezi, amikor úgy keletkezik kár, hogy több veszélyes üzem találkozik. Leggyakoribb ilyen esetek például a vadkáros balesetek (pont ezek szabályait azonban az új vadászati törvény megszigorította). Az alapszabályok azonban az alábbiak:

Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles. Annak a személynek a magatartása minősül jogilag felróhatónak, aki nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható – például vezetés közben szabályt sért vagy akár vezetéstechnikai hibát vét.

Ha egyik fél magatartása sem felróható (tehát mindenki az általános elvárhatósági mérce szerint jár el), a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Hogy mi minősül rendellenességnek, az szintén a bírói mérlegelés körébe tartozik; de ez lehet például a vadásztársaság részéről az etetők rossz, alkalmatlan helyre kihelyezése vagy a nem körültekintő vadásztatás. Természetesen ennek körülményeit is bizonyítani kell. Ha rendellenesség nem állapítható meg, mindkét fél viseli a saját kárát.

Fentiek tehát a fokozott veszéllyel járó tevékenység miatti károk esetén alkalmazandó, általános kártérítési elveket kiegészítő szabályok. A károkozásoknál alkalmazhatóságukat mindig érdemes megvizsgálni, a bizonyítás ugyanis jóval könnyebb a károsulti oldalon, ha valamely tevékenység veszélyes üzemnek minősül. Vitás esetben erről a bíróság dönt.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Rózsa Petra
  • Kategóriák: Közlekedés, Munkajog
  • Címkék: jogvédelem, munka, munkaszünet, munkavállaló

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2016. október 20. ( 6 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Kiből lesz az édesapa?
Következő bejegyzés Hagyatéki eljárás megismétlése? Lehetséges?

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Ügyfelünk gépjárművezető oktatóként dolgozik és autóját - mely munkaeszköze is - összetörte egy német rendszámú autós Magyarországon.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép