Változtatások a pedagógusok előmeneteli rendszerében

Egy nő segít egy vörös hajú kislánynak egy könyvbe rajzolni.

Friss alkotmánybírósági döntés született a pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság karácsony előtt visszamenőleges hatállyal megállapította a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló1 Kormányrendelet több passzusának alkotmányellenességét. Ezeket a rendelkezéseket 2016. október 28-i hatállyal megsemmisítette.

A döntés előzménye a pedagógusok minősítési rendszerének bevezetése, és a minősítési rendszer folyamatos változása volt. A nemzeti köznevelési törvény révén 2013 óta a pedagógusok besorolása (mely a bérbesorolást is magában vonja) egy úgynevezett minősítési eljáráshoz kötött. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára egy új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpálya lett bevezetve, ami egy kétéves gyakornoki időszakból és négy további lehetséges fokozatból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár. Az egyes fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, a korábbihoz képest eltérő bértáblával. A bérek vonatkozásában megmaradt ugyan a háromévenkénti béremelési automatizmus, azonban maga a bértábla nemcsak a megszerzett képesítéseket, valamint a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítési eljárás eredményét is.

Ennek az előmeneteli rendszernek a bevezetésekor azt, aki már legalább 2 éves szakmai tapasztalattal rendelkezett, az úgynevezett Pedagógus I. fokozatba sorolták, ezt követően pedig ahhoz, hogy ne szűnjön meg a közalkalmazotti jogviszony, részt kell venni a minősítési eljáráson annak meghatározott rendje szerint. Azok a pedagógusok, akiknek a rendszer bevezetésekor legfeljebb 10 év volt hátra nyugdíjig, mentességet kaptak a minősítési eljáráson való részvétel alól, ennek fejében azonban maradtak is a Pedagógus I. besorolás alatt.

Mivel ez anyagi hátrány jelentett, sokan döntöttek úgy, hogy bár nem kötelező, de önkéntesen részt kívánnak venni a minősítési eljárásban. Az előmeneteli rendszer szabályai aztán többször és több ponton módosultak. Többek között előírták, hogy azt a pedagógust, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, automatikusan, minősítési eljárás nélkül a Pedagógus II. fokozatba sorolják be. A megsemmisített rendelkezés korábban úgy rendelkezett, hogy ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok, akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek, azonban korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Ők tehát hátrányos megkülönböztetésben részesültek azáltal, hogy automatikusan nem kerülhettek magasabb fokozatba.

Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján érdemben azt vizsgálta, hogy a kifogásolt rendelkezések ésszerű indok nélkül, hátrányosan különböztetik-e meg azokat a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat, akik korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozottnak találta.

Az Alkotmánybíróság a döntését a diszkrimináció tilalmával indokolta. Megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezése ésszerű indok nélkül, azaz önkényesen különbözteti meg a Pedagógus II. fokozatba kerülés szempontjából a nyugdíjhoz közel álló pedagógusoknak azt a körét, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt, azoktól a pedagógus társaiktól, akik ilyen minősítési eljárásra önkéntesen nem jelentkeztek.

Ennek során kimondta, hogy a minősítő eljárás sikertelen volta nem értelmezhető egyértelműen akként, hogy az magának a minősítő eljárásra önkéntesen jelentkező pedagógus munkájának szakmai alkalmasságának, illetve a szakmai felkészültségének egyfajta alacsonyabb minőségben való mércéje lenne. Ez már csak azért is fontos, mert minősítő eljárás sikertelenségét elsősorban olyan esetekben állapította meg a jogalkotó, amikor a minősítő eljárásra való jelentkezés valamilyen formai, illetve technikai hibában szenvedett. Tehát a minősítő eljárás sikertelen volta már csak emiatt sem értelmezhető egyértelműen akként, hogy a pedagógus szakmai alkalmassága alacsonyabb szintű lenne.

A döntés következtében az érintettek visszamenőlegesen jogosulttá válnak arra az illetménykülönbözetre, amitől a következő fokozatba történő átsorolás elmaradása miatt estek el.

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.)

Bejegyzés adatai

dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 2 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!