Változás a hitelezés jogi szabályozásában

Egy nő háttal nekünk magyaráz egy másik elkeseredett nőnek.

A jelenlegi válságos időszakban egyre inkább előtérbe kerülnek a hitellel rendelkezők problémái. Pedig kiszolgáltatott helyzetük korántsem új keletű.

Egy hosszan tartó folyamat végére került pont nemrégiben, amikor a törvénykezés elfogadta a banki kölcsönszerződésekre vonatkozó jogszabályi változtatásokat.A magyar jogrendszer két "szinten" szabályozza a bankrendszer működését. Elsődlegesen a Polgári törvénykönyv tér ki rá, ami sajnos eléggé általánosságban fogalmaz a tárgyban.A banki kölcsönszerződéseket csak annyiban szabályozza speciálisan, hogy az általános felmondási indokok mellett továbbiakat is biztosít a banknak. Másodsorban a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hptv.) vonatkozik a bankokra. A törvény születése idején gyakorlatilag csak a bankok jogait és szervezeti felépítésüket tartalmazta, de kötelezettségüket nem (ez sajnos hazai sajátosság). Az utóbbi években az Eu-s csatlakozás miatti kényszer szülte azokat a módosításokat, amelyek során a fogyasztók jogai is egyre inkább teret nyernek. Ennek során került be a jogszabályba a tájékoztatási kötelezettség, illetve a fogyasztási kölcsönök védelme. Eddig sajnos nem történt meg az, hogy a törvény beleszóljon a bank és ügyfele közötti szerződés tartalmába. Ezért – törvényi rendelkezés hiányában – a bankok bizonyos határok között bárhogy rendelkezhettek a szerződésben. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a bank üzletszabályzatában bizonyos feltételek fennállása esetén egyoldalú módosításra (pl. kamatemelésre) adott lehetőséget. A bankok gyakorlata szerint a különféle pénzügyi mutatók, illetve a hitelpiac állapota volt az, ami a kamatemelésre okot adhatott.Mivel az üzletszabályzat a szerződés része, azt az ügyfél elfogadja, így az egyoldalú módosítás joga jogszabályi rendelkezés hiányában alkalmazhatóvá vált. 
A 2009. március 24. napi törvénymódosítás utáni állapot:A hitelezési jog szabályozásának megváltoztatására irányuló javaslatot 2009. március 23-án elfogadta az Országgyűlés, a kihirdetése után 30 nappal a törvény alkalmazhatóvá válik.A javaslat megengedi az egyoldalú kamatemelést, feltéve, ha a szerződésben ennek feltételei meghatározottak (ez nagyjából a mai gyakorlat is). A módosítás jelentősége abban áll, hogy vita esetén a feltételek valódiságát a banknak bizonyítania kell. Azaz, az adós megtámadhatja bíróság előtt a kamatemelést, és a banknak kell bizonyítani, hogy a feltételek valóban beálltak, így leszűkül majd az esély az egyoldalú és méltánytalan módosításokra.A módosított jogszabály másik nagy előnye az, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás előtt a banknak legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tennie azt, és negyven nappal előtte postai úton vagy a szerződésben meghatározott közvetlen úton tájékoztatni kell egyenként is az ügyfeleket, akik így a módosítás hatálybalépése előtt akár fel is mondhatják a szerződést.A törvénymódosítás a jelenleg már megkötött és a jövőbeli szerződéseket is automatikusan módosítja.