Az eddigi százalékos meghatározás helyére sávos besorolás lép, ezáltal áttekinthetőbb és főleg arányosabb lesz a bírságok összege a sebességtúllépés mértékéhez képest.2009. április 2-án jogerős lett az a jogszabály, ami enyhülést hoz az igencsak szigorú sebességtúllépési szabályokon. 2007-ben került bevezetésre a sávosan növekvő bírság rendszere, ami szerint a megengedett sebesség bizonyos százalékkal történő túllépése esetén előre meghatározott összegű bírságot kellett kiszabnia a hatóságnak. E szerint például azon az útszakaszon, ahol maximum 30 km/h volt a megengedett sebesség, egy 39 km/h-val haladó gépkocsi vezetőjének 30 ezer forintot kellett büntetésként lerónia. Amennyiben a vezető a 40 km/h sebességet 12 km/h-val, az 50 km/h-t pedig 15 km/h-val túllépte már a 30 ezer forintos bírság kiszabásra került, függetlenül attól, hogy a relatív kicsi túllépést akár egy rosszul kalibrált mérőóra, vagy a forgalmi helyzet is indokolhatta.A különböző sávok és a miattuk kiszabható bírságok egy táblázatba kerültek meghatározásra, ezáltal a hatóságnak nem volt mérlegelési köre a bírság megállapításakor. Gyakorlatilag kizárttá vált a büntetés egyéniesítése, azaz a cselekmény elkövetésének körülményei és az azt elkövető személyhez igazodó büntetés kiszabása. Mindez a magas bírságokkal együtt sok esetben méltánytalan helyzetet teremtett.Az új szabályozás elveti a túllépés mértékének százalékos meghatározását, ezentúl előre meghatározott sebesség-tartományokhoz lesz rögzítve a bírság. Ezért a relatív kisebb túllépést elkövető autósok már nem részesülnek aránytalanul nagy büntetésben és az egyes büntetési tételek is csökkennek. Az új szabályozás megtartja a táblázat alkalmazását, tehát egyénesíteni most sem lehet a bírságot, azonban a korábbi nagyon szigorú sebességhatárokat enyhíti. A minimális sebességtúllépés ezen túl akkor lesz büntethető, ha a megengedett sebességet a gépkocsivezető több mint 15 km/ h-val, 100 km/h megengedett sebesség felett 20 km/h-val túllépi. Ekkor a már ismert 30 ezer forint kerül kiszabásra. A legnagyobb, 300.000 forintos bírságot, lakott területen – sebességkorlátozó tábla hiányban – 125 km/h-ás száguldással lehet elérni, míg lakott területen kívül 195 km/h, autópályán 240 km/h lesz az új határ.A jogszabály három osztályba sorolja a túllépéseket a megengedett legnagyobb sebességet alapul véve. Igazodva a korábbi szabályozásokhoz, nagyobb megengedett sebességnél enyhébben büntetendő a gyorshajtás.A bírság kiszabásának rendje továbbra sem változott. Ha a gyorshajtót trafipaxszal észlelik, vagy megállítják, és helyszíni bírság kerül kiszabásra, vagy eljárást indítanak. Az objektív felelősség elve miatt a hatóság jóindulatán múlik, hogy a gépkocsi üzembentartóját (vagy tulajdonosát) felhívják-e arra, hogy közölje, ki vezette a járművet, vagy közvetlenül az üzembentartóra szabják ki a bírságot. Fontos, hogy az adatkérő űrlapot 8 napon belül, lehetőleg ajánlott vagy tértivevényes levélben kell visszaküldeni a hatóságnak, mert a határidő elmulasztása (és a nem ajánlottan feladott levél "eltűnése" is) a gépjármű fogalomból való kivonását eredményezi. A bírságot elsődlegesen a gyorshajtás bejelentett elkövetője ellen szabják ki, azonban ha a olyan közeli hozzátartozója követte el, akit nem köteles vádolni, akkor a közigazgatási bírság megfizetésére közvetlenül az üzembentartót kötelezik.