Új év, új munka

Egy kéz, amely egy szerződésre mutat.

Ha az újévi fogadalmaink között a munkahelyváltás is szerepel és új munkahelyen szeretnénk karrierünket folytatni, a  munkába álláshoz az alábbiak érdemes tudni:

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni. Ezt életszerűen nem a sikeres interjút követően kötjük meg, azonban mindenképpen érdemes a megállapodást írásbeli formában rögzíteni.  Amennyiben ez elmarad, 30 napig még hivatkozhat a munkavállaló a munkaviszony létrejöttének érvénytelenségére, ezt követően már a törvény nem biztosítja ezt a lehetőséget.

A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, míg más feltételek rögzítésének elmaradása esetén a törvényben meghatározott általános szabály lesz érvényes. Ilyen például a munkavégzés helye, ami ha nem kerül rögzítésre a szerződésben, munkavégzés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját az alkalmazott szokás szerint végzi. Törvény értelmében főszabály a teljes munkaidőben megvalósuló munkavégzés, ettől való eltérést (részmunkaidőben történő munkavégzést) saját érdekünkben mindig rögzíteni kell a szerződésben.

A munka megkezdésének napját ugyancsak a szerződésben érdemes rögzíteni, ha ez elmarad, a törvény az aláírást következő munkanapot tekinti a munkakezdés napjának. Amennyiben azonban nem azonnal állnánk munkába, mert még az előző munkahelyen a felmondási időt töltjük, fontos tudni, hogy már ez alatt az időszak alatt sem tanúsíthat egyik fél sem olyan magatartást, ami a munkaviszony létrejöttét meghiúsítja (pl. másik egy másik pályázót akar mégis alkalmazni). E szabály megsértése esetén a sérelmet szenvedett fél követelhet kártérítést vagy a munkaviszony létrejöttének megállapítását. Ha  időközben akár a munkáltató, akár a leendő munkavállaló körülményeiben a szerződés megkötését követően olyan lényeges változás következett be, mely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna, akkor a törvény mégis megengedi, hogy a munkaszerződés megkötésének ellenére ne jöjjön létre a munkaviszony.

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban köteles tájékoztatást adni a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és esetleges egyéb juttatásokról. Továbbá köteles tájékoztatnia a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről.