A jótállás, azaz a garanciális helytállás

Egy új autó vásárlásakor, ha azt fogyasztóként vásárolja meg a vevő, a jogszabály maga írja elő a jótállási kötelezettséget az eladó terhére. Ennek tehát van egy kötelező és minimális időtartama, mely az adásvételtől számított 1 év. Ugyanakkor manapság már magától értetődik, hogy a gyártók ennél hosszabb időtartamú jótállást vállalnak magukra nézve. A jótállási feltételekben határozzák meg, hogy milyen feltételekkel és milyen hibákra, alkatrészekre vállalnak többlet kötelezettséget. A gyártői kiterjesztett garancia is ma már elterjedt. Ennek lényege az, hogy külön díj ellenében a gyártó több éves jótállási kötelezettséget vállal a gépjárműre. Ebben az esetben azonban jellemzően a kiterjesztett gyártói garancia vállalás más sokkal szűkebb körre terjed ki, mint az eredeti jótállási vagy garanciális helytállás.

Kinek és mit kell bizonyítania?

A jótállási kötelezettség, tehát egyrészről jogszabályon, másrészről pedig a szerződésből ered. A jótállásnak az az előnye, hogy ez alatt az időtartama alatt felmerülő hibák esetén a kereskedő köteles helytállni. Egyedül akkor mentesül a kötelezett a helytállása alól, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba bekövetkezte a vevőnek felróható. Ebből az is következik, hogy a vevőnek a jótállási idő alatt felmerülő hibajelenséget kell igazolnia, ugyanis a törvény ebben az esetben eleve abból indul ki, hogy a hiba már az adásvétel időpontjában fennállt. A kereskedő persze vitathatja ezt, azonban épp ezért saját magát kell kimentenie a helytállási kötelezettsége alól azzal, hogy bizonyítja, miszerint a hiba a vevő nem rendeltetésszerű használatából ered. Ez a legtöbb esetben műszaki szakkérdés.

A garancia, vagy más néven jótállási könyv részleteiben tartalmazza azt, hogy milyen időre és pontosan mire terjed ki a garancia. Sok esetben forgó-kopó alkatrészek ebbe a körbe nem tartoznak bele.

Ugyanakkor lényeges, hogy amennyiben valamilyen hibát észlel a vásárló az új autón, akkor azt feltétlenül és igazolható módon szükséges az eladó irányába jelezni. A hibajelenség fennállása esetén az eladó, illetve a márkaszervíz díjmentesen ki kell, hogy küszöbölje a hibát. Ez vagy javítással, vagy alkatrészcserével történhet meg.

Egyéb, esetleges igények

Sokszor merül fel a kérdés, hogy vajon köteles-e az eladó csereautót biztosítani a szervizelés idejére. Mindez elsősorban attól függ, hogy ilyet vállalt-e az eladó, gyártó a jótállási könyvben. Amennyiben igen, úgy erre alapozva igényt lehet tartani a csereautóra. Ellenkező esetben azt kell bizonyítania a vevőnek, hogy a hibás teljesítéssel összefüggő kárigénye tényleg fennáll. Ez tipikusan hosszabb idejű, komolyabb javításoknál merülhet fel, akkor, ha a vevő azt is tudja bizonyítani, hogy számára a jármű használat elengedhetetlen és szívességi használattal a pótlás ideiglenesen nem volt számára megoldható. Ekkor esetleg a bérautó költségének igényérvényesítése merülhet fel.