A francia történelem egyik "sötét" oldala volt, amikor a királyok ablakadót vetettek ki a városi házakra a háborúkban megcsappant államkassza feltöltése céljából, amely ellen így védekeztek az emberek. Leszögezhetjük, hogy az adókivetésben a jelenlegi kormányok is legalább ekkora kreativitással bírnak, ugyanakkor a példából azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy adószabálynak mekkora – akár évszázadokig tartó – hatása lehet a társadalomra. A magyar adórendszerről el lehet mondani, hogy az elmúlt két évtizedben több változáson esett át, mint más törvények 60 év alatt. Több évig kitartó egységes irány nincs, rövid távú célok alá rendelik a közteherviselést, folyamatos bizonytalanságot teremtve. Az adózási szappanopera újabb fejezete a 2012-es módosításcsomag.Sokakat érzékenyen érint majd, hogy megszűnik az adójóváírás, amelyet 2011-ben 3.960.000,-Ft ig lehetett érvényesíteni. Ellentételezésképpen jövőre a 2.424.000,-Ft jövedelemig már nem kell a szuperbruttósítást (a 27%-os adóalap kiegészítést) alkalmazni. A kieső bevételt a havi 202 ezer forintnál többet keresőknél igyekszik majd beszedni a törvény. Az előbbi összeget meghaladó jövedelmet ugyanis 27%-al kell növelni, és ezután kell megfizetni majd a 16%-os jövedelemadót. A valós adóterhelés így 20,3 % lesz. A kormány szerint ez nem két kulcsos adórendszer, ami szó szerint igaz, hiszen nem két adókulcsot vezetnek be, de gyakorlatilag mégsem fedi a valóságot, mivel egy bizonyos jövedelem felett akkor is magasabb adóelvonás történik. Ha valakinek ez nem tetszik nyugodtan főzzön magának sört, vagy pezsgőt, amiből az új szabályok szerint ezer litert lehet saját használatra előállítani az új jövedéki szabályok szerint. Egyébként, míg hazánk polgárai hektószámra főzhetik a saját nedűt, a kereskedelmi forgalomban kapható ízesített sör és az alkoholos frissítő adója literenként 20 forint lesz majd. Az áfa emelésére is sor kerül, 25-ről 27%-ra módosul jövőre.Adókötelessé válik értéktől függetlenül az üzleti és reprezentációs ajándék is. Az ajándékozónak az ajándék értékének 1,19 szerese után kell 16% szja-t és 27% egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Béren kívüli juttatást legfeljebb évi 500.000,-Ft-ig lehet majd nyújtani a 16%-os adó mellett, de internet-költségtérítést jövőre már nem lehet béren kívüli költségként elszámolni. További bevételpótlásként a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet adóztatja majd szigorúan a kormány. Ha az így átminősített ingatlan értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a szokásos hozamot, az ezt meghaladó jövedelem után 48% szja-t kell majd fizetni. A szokásos hozam a költségekkel csökkentett bevétel 0,3%-ának a tulajdonban tartás napjaival szorzott összege.Az önkormányzatok pénzügyi helyzetén is javítani igyekeznek az új szabályok. Megszűnik a helyi építmény és telekadók maximuma. Ezen felül az önkormányzatok úgynevezett települési adót is vethetnek ki. Ezt adófajtát nem határozza meg a módosítás, gyakorlatilag bármire kiszabhatják az önkormányzatok. Az "illeték-piacon" is fokozódik az elvonás. Az általános közigazgatási eljárás díját 3.000,-Ft-ra emelik, míg a házassági bontóperekben az eddigi 12.000 helyett 30.000,-Ft illetéket kell majd fizetni. A polgári peres eljárásokban a fellebbezési illeték 8% lesz, maximum 2.500.000,-Ft-ot kell majd fizetni annak, aki nem elégedett a bíróság ítéletével.A klasszikus cukor és korbács módszerből jövőre a cukor elmarad. A dokumentációt meghamisítók, bevételt eltitkolók súlyos következménnyel számolhatnak, az elmaradt adó pótlása mellett a hiány duplájának megfizetésére is kötelezhetik majd őket. Cégalapításkor megvizsgálnák a vezető tisztségviselők és többségi tulajdonosok adózási előéletét, visszaélés esetén pedig megtagadnák az adószám kiadását.A középkori polgárok gyakran keseregtek a magas adók miatt. Panaszokban Magyarországon sincs hiány az utóbbi évtizedekben. Csak remélni lehet, hogy az adó-libikóka miatt nem falazunk be mi is egy olyan ablakot, amit évszázadokig nem nyithatunk ki újra. (forrás: HVG)