Felmondási tilalmak az új munka törvénykönyvben

Egy öltönyös férfi ülve felénk dob egy csomó papírlapot.

Lassan folyik az új munkaügyi törvényjavaslat parlamenti vitája. A javaslattal szemben már számos kritikát fogalmaztak meg.

Utoljára az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) kifogásolta több ponton a törvényjavaslatot, mivel az nemzetközi egyezményeket is sért.A tervezet azonnali hatályú és rendes felmondást ismer, az előbbinél a munkaviszony azonnal véget ér a felmondás közlésével, míg az utóbbinál felmondási időt le kell tölteni. A törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaáltató a határozott ideig tartó munkaviszonyt is megszüntetheti azonnali hatállyal, csak a hátralévő időre járó, de legfeljebb 12 havi távolléti díjat kell megfizetni a dolgozónak. Le kell szögezni, ez eddig is levezethető volt a régi törvényben, jelenleg csak pontosítás történt, nem tekinthetőek tehát az előbbiek új szabályozásnak.Jelentősen szűkültek viszont a felmondási tilalmak. A jelenlegi törvényünk széles körét ismeri azoknak az eseteknek, amikor a munkavállalónak nem lehet felmondani, ezeket a bírói gyakorlat is tovább tágította (így például a munka törvénykönyv nem szól róla, de bírói gyakorlat szerint terhes nőnek rendes felmondást nem lehet adni). Az mt. jelenlegi állapota szerint kikerülne a törvényből az, hogy táppénz alatt nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt: "Kivétel az, ha a beteg gyermek ápolása miatt vesznek igénybe táppénzes állományt". A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a beteg gyermek ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartozik felmondási védelem alá, de tudni kell, hogy fogalmilag, amikor táppénzen vagyunk, egyben fizetés nélküli táppénzen is vagyunk, ezért tilos felmondani a táppénz keretében gyermeket ápoló szülőknek. Gyakorlati tapasztalat egyébként, hogy a maradni szándékozó dolgozók táppénzt vettek igénybe, mivel az védte őket a munkaviszony megszüntetésétől. A munkaadók részéről nyilván korlátozta a lehetőségeket a jelenlegi táppénzes szabály, de a táppénz miatti védelemnek fontos garanciaként helye volt a felmondási védelmek között. Egy valóban beteg munkavállaló ugyanis nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy a felmondást megvizsgálja és a rendelkezésére álló rövid határidőn belül megtámadja azt. E mellett felvetődhet akár az egészségügyi állapoton alapuló diszkrimináció lehetősége is, hiszen a többet betegeskedő dolgozótól – a törvényjavaslat szerint – minden további nélkül meg lehetne szabadulni.Továbbra is felmondási védelem illeti meg a szülőt, ha gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az új szabályok szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig jogosult fizetés nélküli szabadságra. Továbbá a gyermek személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig, a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt, vagy a gyermek (igazolt) betegsége esetén jár még fizetés nélküli szabadság.A közeli hozzátartozó ápolása miatt is igénybe lehet venni fizetés nélküli szabadságot, de – ellentétben a jelenlegi szabályokkal – a tervezet szerint ekkor már nem illeti meg felmondási védelem. Szintén kikerült a tervezetből az örökbefogadás miatt járó védelem és a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőképtelen személyeknek is fel lehetne mondani a törvényjavaslat jelenlegi formája alapján.