Ügyfelünk kérdése alapvetően arra vonatkozott, hogy a tévesen kifizetett munkabért a munkáltató részére köteles-e visszafizetni, vagy sem? Mivel a kérdéskör egyaránt érinti a korábbi munkajogi szabályokat és a 2012. július 1. napjával hatályba lépett új Munka Törvénykönyvét, ezért mindkét szabályt célszerű figyelembe venni.A korábbi munkajogi szabályozás értelmében az ilyen bér kifizetését, úgynevezett jogalap nélküli kifizetésnek kell tekintetni. Abban az esetben, ha a munkáltató többlet munkabér kifizetése iránt, tévesen intézkedett, lehetősége van arra, hogy az érintett munkavállalótól azt visszakövetelje. Itt elsősorban a munkáltató kötelezettsége az, hogy a téves kifizetéstől számított 60 napon belül felszólítsa a munkavállalót a tévesen kiutalt bér visszafizetésére.Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyból eredő együttműködési kötelezettség ne terhelné a munkavállalót, mely alapvetően abban mutatkozik meg, hogy amennyiben felismeri a téves kifizetést, úgy azt jelezze és visszafizesse a munkáltatója részére. Mindennek azért van kiemelt jelentősége, mivel ha a munkavállaló – az eset összes körülményére tekintettel – a téves kifizetés alaptalanságát valóban nem ismerhette fel, úgy a munkáltató a 60 napos határidőn túl a visszafizetést már nem követelheti.Ha azonban a munkavállalónak kétséget kizáróan fel kellett volna ismernie, hogy tévesen utalt számára a munkáltató, vagy a téves utalást maga a munkavállaló maga idézte elő, akkor a munkáltatót nem köti a fenti 60 napos határidő az igényérvényesítésre, hanem az úgynevezett általános, azaz 3 éves elévülési időn belül követelheti a tévesen kiutalt munkabér visszafizetését. Természetesen ez utóbbi esetben a munkáltatónak bizonyítania kell azt – egy esetleges munkaügyi perben, – hogy a munkavállalónak valóban fel kellett volna ismernie a téves utalást, vagy azt maga a munkavállaló idézte elő.A fentiekből kiderül, hogy a jogvitára alapvetően az adhat okot, hogy a munkavállalónak fel kellett volna az adott esetben ismernie a kifizetés alaptalanágát vagy sem.Az új Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezése nem változott. A 164.§. ugyanis akként rendelkezik, hogy „a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.”Várhatóan e tétel kapcsán a munkaügyi bíróság hasonlóan a korábbi gyakorlatot fogja követni az ítélkezés során, így e kérdéskörben újítás nem várható.