Termékfelelősség – Mit tehet a károsult?

Egy vásárló fagyasztott zöldséget vásárol a boltban.
A tömegtermelésből és az áruházak polcain kínálkozó széleskörű választékból eredően szükségszerűen növekednek bizonyos kockázatok a fogyasztókra nézve. Az európai jogalkotási tendenciákat követve a hazai jog is ismeri az úgynevezett termékfelelősséget, mely a gyártót kötelezi a hibás termékkel összefüggésben keletkezett károk megtérítésre. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos szabályok alapjait tekintjük át.
  1. Mit tekintünk terméknek, és mikor hibás a termék?

Termék a jogszabály értelmében minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált. Lényeges ugyanakkor, hogy nem minősül terméknek az olyan dolog, mely teljesen feldolgozatlan (ezzel jellemzően a mezőgazdaság területén találkozhatunk).

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

  1. Mi is a termékkár?

A termék által okozott kár állhat egyfelől egészségkárosodásban, testi sérülésben, egyes esetekben sajnos akár halálos kimenetellel. Ezek a következmények akár sérelemdíj igényt is megalapozhatnak.  A hibás termék eredményezhet ugyanakkor dologi károkat is más tárgyakban, ezek kompenzációját a jogszabály ugyanakkor több szempontból is behatárolja a következők szerint.

Ellentétben az általános kártérítési szabályokkal, a törvény szövege alapján, termékkár esetén a más dologban ténylegesen bekövetkezett károk megtérítése követelhető, a kárral kapcsolatos egyéb ráfordítások, esetleges elmaradt vagyoni előny költségeire nem tarthatunk igényt. Emellett a károsodott dolognak rendeltetése szerint magánhasználatra szolgáló tárgynak kell lennie, a bekövetkezett kárnak pedig meg kell haladnia az ötszáz eurónak megfelelő forintösszeget.

  1. Ki minősül gyártónak?

Gyártónak minősül a (rész)termék, illetőleg az alapanyag előállítója, valamint az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát e minőségben jelöli meg. Amennyiben a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy a beszerzési forrást meg nem jelöli a károsult részére.

A gyártói minőség és felelősség polgári jog szempontból azért sajátos, mert a legtöbb felelősségi forma azon alapul, hogy a felek közvetlen kapcsolatba kerülnek – például szerződést kötnek, melyet egyikük megszeg, vagy éppen közlekedési balesetben ütköznek össze – és így okoznak kárt egymásnak. Termékfelelősség esetén a gyártó az esetek egy részében nincs ehhez hasonló relációban a károsulttal, hiszen például a fogyasztó nem feltétlenül tőle vásárolja meg a terméket.

  1. Igényérvényesítés

A termék hibáját a károsultnak szükséges bizonyítania, igényeit az általános elévülési időnél rövidebb, hároméves időtartam alatt érvényesítheti. Nem feledkezhetünk meg arról továbbá, hogy a gyártó bizonyos feltételek fennállása esetén mentesülhet a felelősség alól, például ha a hiba a tudomány és technika adott szintjén nem volt felismerhető – ennek megítélése elsősorban szakkérdés, nem pedig jogkérdés.