Térítésmentes és díjköteles beavatkozások a tűzoltóságoknál

A tűzoltási feladatokat Magyarországon a hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, valamint az önkéntes tűzoltóságok látják el. 

A tűzoltóságok számos feladatot végeznek: a tudomásukra jutott tűzesethez és a műszaki mentést igénylő esetekhez – a már eloltott és utólagosan bejelentett tűzesetek kivételével – kötelesek a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló és szükséges erők, eszközök kirendelését biztosítani, a helyszínre haladéktalanul kivonulni, az életveszélyt elhárítani, a tűz továbbterjedését megakadályozni, a tüzet szakszerűen eloltani, a műszaki mentést elvégezni és a tűzvizsgálattal kapcsolatos feladatokat végrehajtani.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív hozzájárulásként biztosítja. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésének, fejlesztésének és felújításának költségeire pályázni lehet az illetékes minisztériumhoz.

Az önkéntes tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a települési önkormányzat, valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűzoltás és a műszaki mentés térítésmentes. A Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyek, jogi személyek, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei (a bányák föld alatti részei kivételével) a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. Ugyanezen törvény 5. §-a szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A tűzjelzés lehetőségét minden településről biztosítani kell a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósághoz. A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. A tűzjelzés díjtalanságának magyarázata azzal indokolható, hogy a tűzoltóság nem az ügyfél kérelmére végez szolgáltatást, hanem a közérdek védelmében fogadja a tűzjelzést. A Legfelsőbb Bíróság egy ítéletében azt mondta ki, hogy "a tűzjelzés díjtalan biztosítása a tüzet jelző félre vonatkoztatható csak", továbbá "az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságok az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélőt kötelesek üzemeltetni".

Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta, vagy a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott. Amennyiben a tűzoltóság az ilyen költségeket követelni szeretné, két problémával találhatja magát szemben.

A követelés jogalapját a fenti szabály képezi, a követelés érvényesítése polgári perben kell, hogy történjen. A polgári jog azonban ilyen kifejezett módon nem ismeri a szándékosság fogalmát. Hogy pontosan mi is tekinthető szándékos magatartásnak, leginkább a büntetőjog segítségével ismerhető meg. Szándékosan követi el a cselekményét, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Eszerint a szándékosság azt követeli meg, hogy a magatartás tanúsítója tudatilag fogja, hogy mit tesz, illetve ismerje ezen magatartásának következményeit is.

Szándékosnak tekinthető így annak a cselekménye, aki – pl. öngyilkossági szándékkal – felmászik egy hídra, azért mert tudja, tudata felfogja azt, hogy ezzel magát veszélybe sodorhatja. Mivel fontos momentum, hogy az illető nemcsak a magatartását tudja kontrollálni, hanem a következményekről is legyen tudomása, egy, az adott pillanatban kellő belátási képességgel nem rendelkező személy nyilvánvalóan nem képes szándékos magatartást kifejteni (a belátási képesség hiányának megítélése orvosszakértői kérdés).

Másrészt – hasonlóan bármely polgári jogi követeléshez – problémák adódhatnak a megítélt követelés behajtása során. A tűzoltóságnak a jogerős ítélet alapján – önkéntes teljesítés hiányában – végrehajtási eljárást kell indítania, mely további költségekkel jár. Amennyiben a követelés a végrehajtó szerint behajthatatlan, nemhogy a követelés, de a követelés érvényesítésére befektetett költségek sem térülnek meg.

A tűzoltóság a tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül – az érdekelt kérelmére és költségére – egyéb beavatkozást is végezhet. Utóbbit a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről és szabályairól szóló 37/1997. (VI. 11.) BM rendelet részletezi. A tűzoltóság szolgáltatást írásbeli szerződés alapján, a tűzoltóság nevében, a rendelkezésére álló eszközzel, a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanon, illetve egyéb helyen folyamatosan vagy esetenként meghatározott időben, ellenérték fejében teljesít. A tűzoltóság alapító okiratában kell rögzíteni, hogy mely szolgáltatások elvégzésére vállalkozhat.

A tűzoltóság által térítés ellenében végezhető szolgáltatások köre a következő:

  1. Légzőkészülékek, tűzoltó szakfelszerelések karbantartása, ellenőrzése;
  2. Légzőpalackok töltése;
  3. Kézi, hordozható tűzoltó készülékek ellenőrzése, javítása, töltése;
  4. Tűzoltótömlők nyomáspróbázása;
  5. Tűzcsapellenőrzés, karbantartás;
  6. Vízeltávolítás, vízszivatás, vízszállítás;
  7. Fakivágás;
  8. Magasban végzett munka végrehajtása;
  9. Épületek, építmények bontási munkálatai;
  10. Daruzás;
  11. Teherfuvarozás;
  12. Rendezvények tűzvédelmi biztosítása;
  13. Mozgásképtelen gépjárművek szállítása speciális autómentővel;
  14. Tárgykiemelés;
  15. Automatikus tűzjelzések fogadása speciális fogadóközpont létrehozásával;
  16. A tűzoltóság ingatlanainak eseti bérbeadása;
  17. Létesítményi tűzoltósági feladatok ellátása (a hivatásos tűzoltóság kivételével).

A felsorolt tizenhét tevékenységet a tűzoltóság vállalkozási tevékenységként végzi, piaci árat kérhet értük, arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a tűzoltóság főtevékenységét (tűzoltás, mentés stb.) a fentiek végzése nem veszélyeztetheti. Egyébként csak az adott tűzoltóság kapacitásától függ, hogy mennyi erőforrást fordítanak rá, és ezáltal mennyi bevételre tesznek szert. Fontos, hogy a tűzoltóságnak a fentieket térítésmentesen is el kell végeznie, amennyiben az a főtevékenységének ellátáshoz szükséges.