Tekintettel arra, hogy a végrehajtás meglehetősen kellemetlen, és közvetlenül érzékelhető az adós számára, rengeteg érzelmet vált ki minden résztvevőből. Ezáltal súlyos tévhitek, mendemondák terjednek a végrehajtási eljárással kapcsolatban. Korábbi cikkeinkben már átnéztünk pár súlyos tévhitet, de vegyünk át párat ismét.
Tévhit: ha nem veszem át, nem történik semmi
Óriási tévhit, hogy ha nem veszek át bírósági vagy közjegyzői esetleg végrehajtótól kapott iratokat, akkor megúszom a dolgokat és nem történik semmi. Jobb, ha mindenki tisztában van azzal, hogy ha „nem kereste” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza a tértivevény, akkor beáll a kézbesítési fikció. Ez azt jelenti, hogy az iratot kézbesítettnek tekintik, és elkezdődnek a határidők. Leggyakoribb probléma, hogy a fizetési meghagyásnál elkezdődik a 15 napos határidő. Márpedig, ha nem vettük át, nem fogunk tudni ellentmondással élni. Eltelik a 15 nap, és ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ugyanis, ha a saját hibánkból nem szereztünk tudomást a levél tartalmáról, nem bújhatunk ki a felelősség alól.
A fizetési meghagyásos eljárásról az alábbi cikkünkben írtunk.
Tévhit: nem tehetek róla, ha a bejelentett címemen nem kaptam meg a levelet
Ha még a régi lakcímemet hagyom bejelentve, vagy tartózkodási helyem van megadva, amin nem is lakom, akkor nagy bajba kerülhetek. Ugyanis, ha oda érkeznek a leveleim, akkor nem hivatkozhatok arra, hogy nem lakom az adott címen, vagy nem volt, aki átvegye. Ez csak kirívó esetben (pl. akadályoztatás) esetén lehetséges érv a kézbesítési kifogásra. A kézbesítési kifogásról, és egyéb kifogásokról az alábbi cikkünkben írtunk.
Tehát sajnos, vagy nem sajnos, de gondoskodnom kell róla, hogy a bejelentett címemre érkező leveleket valaki átvegye és azokat időben megkapjam.
Tévhit: Kérni kell az engedélyemet, hogy a végrehajtónak átadják az adataimat
Tekintettel arra, hogy a végrehajtó felel a jogerős határozat kikényszerítéséért, gyakorlatilag a jogbiztonság egyik pillére. És ennek érdekében akár állami kényszert is alkalmazhat velünk szemben. Így nem kell hozzá az engedélyünk, hogy a hitelezőnk átadja neki az adatainkat. Sőt a végrehajtó lekérheti a bankoknál kezelt bankszámláinkat, adatokat kérhet rólunk a különböző nyilvántartásoktól (így a gépjármű, ingatlan és cégnyilvántartásban szereplő adatainkat felkutathatja).
Tévhit: ha elévült nincs mitől félnem
Az elévülés önmagában nem szünteti meg a követelést, csak a bírósági érvényesítést teszi lehetetlenné. Viszont csak akkor veszik figyelembe, ha hivatkozom rá. Ha nem hivatkozunk elévülésre, akkor sajnos azt a bíróság nem vizsgálja, és jogerősen elveszíthetjük a pert. Fontos tudni, hogy a jogerőre emelkedés előtti elévülést a végrehajtás során már nem vizsgálják. Tehát akkor van esélyünk elévülésre hivatkozni, ha a jogerőre emelkedés után a végrehajtási jog elévül. Az elévülést viszont minden végrehajtási cselekmény megszakítja, tehát minden, amit a végrehajtó vagy a végrehajtást kérő a követelés behajtása érdekében tesz. A végrehajtási jog tehát akkor évülhet el, ha a követeléshez igazodó elévülési idő anélkül telt el, hogy végrehajtási cselekmény történt volna. A végrehajtási eljárásban lehet hivatkozni elévülésre, de ha a végrehajtás kérő nem ismeri el, akkor nem lesz eredményes. Ugyanis nem szüntethető meg a végrehajtás akkor, ha a végrehajtást kérő az elévülés tényét nem ismeri el, de az adós kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését. Viszont ehhez pert kell indítania.
Tévhit: Behajtó cégek végzik a végrehajtást
A végrehajtás teljes neve bírósági végrehajtási eljárás, vagyis látható, hogy nem egyszerű követeléskezelőkről van szó. A végrehajtási eljárás egy rendkívül részletesen szabályozott eljárás, amelyet csak a végrehajtói kar által vezetett nyilvántartásba bejegyzett bírósági végrehajtó foganatosíthat. Tehát sem bank, sem követeléskezelő, sem egyéb pénzügyi szolgáltató nem jogosult arra, hogy letiltást foganatosítson a munkabérünkre, a nyugdíjunkra, vagy lefoglalja az autónkat, házunkat. Tehát pusztán azért, mert egy személyi kölcsöntartozást nem fizettünk meg, egyetlen magánvállalkozás, követeléskezelő, vagy bank sem jogosult elvinni a kocsinkat, vagy a házunkat a fejünk fölül. Ha viszont jogerőre emelkedett velünk szemben egy fizetési meghagyás, vagy ítélet, akkor bizony a végrehajtó akár hatósági, rendőrségi eszközöket is igénybe véve (állami kényszer útján) is behajthatja a követelést.
Tévhit: a végrehajtót az állam fizeti
Na persze… A végrehajtó díját a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. Ha az adósnak nincs vagyona, vagy az nem értékesíthető, akkor a végrehajtást kérő pórul jár, mert nem fogja soha visszakapni a megelőlegezett költségeket. Sajnos az adós vagyontalansága esetén ilyenbe is belefuthatunk.
A végrehajtó felel a jogerős ítéletek végrehajtásáért, így az államnak fontos szerepét látja el, a jogbiztonság szempontjából jelentős a tevékenysége. De szó sincs arról, hogy a végrehajtót az állam fizetné. A végrehajtót tehát jobb esetben, az eljárás végén az adós fizeti (ezzel tovább növelve az őt terhelő költségeket) rosszabb esetben pedig, mint már említettük, végrehajtást kérő terhén maradnak a költségek.