Mire terjed ki a rendelet?

A rendelet nem minden, adásvétel keretében értékesített dologra terjed ki. Maga a kormányrendelet ennél szűkebben húzza meg alkalmazhatóságának határait. A kötelező jótállás csak azokra az esetekre alkalmazható, amikor az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• az adásvételi szerződés egy vállalkozás és egy fogyasztó között jött létre,
• az adásvétel tárgya olyan új fogyasztási cikk,
• amely feltüntetésre került a rendelet mellékletében.

A kormányrendelet melléklete tehát tételesen felsorolásra került az, hogy a rendelet milyen termékekre terjed ki. Ide tartoznak például a 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, gázkészülékek, motoros kézi szerszámok, egészségmegőrző termékek és eszközök, vagy éppen a gyermekhinták.

A rendelet értelmében minden, mellékletben felsorolt termék esetén feltétel, hogy annak eladási ára legalább a 10 000 forintot érje el, ez alatti áron vett termékek esetében tehát nem alkalmazható a rendelet.

Mit is jelent pontosan a jótállás?

Azt általában mindenki tudja, hogy a jótállás előnyös a fogyasztók számára, abban viszont már sok a félreértés, hogy miért is jó az a fogyasztóknak. Érdemes tudni, hogy a jótállás időtartama alatt, amennyiben a termék meghibásodik, a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hiba például nem rendeltetésszerű használat következménye.

A jótállás alapján a fogyasztó elsődlegesen a hiba kijavítását vagy a termék kicserélését kérheti, attól függően, hogy melyik igénye felel meg jobban az arányosság követelményének. Fontos azonban, hogy az említett kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a termék első javítása során kiderül, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Fontos szabály továbbá, hogy amennyiben a kormányrendelet szerinti terméket annak hibája miatt három alkalommal megjavítják és negyedik alkalommal is elromlik, akkor a vállalkozás köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, vagy a vételárat visszatéríteni.

Harmadik lényeges szabályként pedig érdemes megemlíteni, hogy a kormányrendelet azt is meghatározza, hogy mennyi időn belül kell a meghibásodott termék kijavításának megtörténnie. Kimondja ugyanis, hogy ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, akkor a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben a cserére nincs lehetőség, úgy ebben az esetben is a vételárat kell visszatérítenie a vállalkozásnak.

A jótállás időtartama

A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása tehát jelentősen megkönnyíti a fogyasztók helyzetét, mivel a bizonyítási terhet leveszi vállukról, az a vállalkozásokat terheli. Ezen túlmenően pedig korlátok közé szorítja mind a javítások számát, mind pedig azok időtartamát. Ez a kedvező helyzet azonban nem tarthat örökké, a jótállás csak meghatározott időtartamig terheli a vállalkozásokat.

A jótállás időtartama eltérő aszerint, hogy az adott terméket milyen áron értékesítette a vállalkozás. Eszerint

• 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
• 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
• 250 000 forint eladási ár felett három év a jótállás időtartama.

Érdemes tehát résen lenni a különböző akciók során is, egyes áruházak ugyanis előszeretettel árulják az akciós termékeket kilenc, kilencven vagy kilencvenkilenc forintra végződő áron. Ez pedig azzal a kellemetlen következménnyel is járhat, hogy az általunk vásárolt termékre nem fog vonatkozni a kormányrendelet, vagy éppen rövidebb időtartamú lesz, mint a pár forinttal drágább termékek.