Idézés érkezett a hatóság részéről, kötelező a megjelenés a tanúkihallgatáson?
Hatóság részéről érkezett idézés esetén köteles megjelenni a tanú az idézést küldő hatóság előtt a megjelölt időpontban. Főszabály szerint az idézést a hatóságok postai úton küldik ki az érintettek részére, azonban a nyomozó hatóságnak lehetősége van egyes esetekben – az eljárás gyorsítása érdekében -, hogy rövid úton, telefonon keresztül tájékoztassák a tanút az idézés helyéről, időpontjáról. A telefonon történt idézésnek azonos a joghatása, mint a postai úton érkezett idézésnek, azaz szabályszerű idézésnek minősül, ebben az esetben is kötelező a megjelenés.
Nem megfelelő az idézésben szereplő időpont?
Természetesen felmerülhet olyan eset, hogy a hatóság által megjelölt időpont valamilyen egyéb elfoglaltság okán nem alkalmas, ilyen esetben azonban szükséges ezt haladéktalanul jelezni az idézést küldő hatóság részére. A hatóságok ilyen esetekben általában biztosítani tudnak másik időpontot a tanúkihallgatás foganatosítására.
Mi történik, ha nem jelenek meg?
Nem tanácsos dolog a hatóság előzetes értesítése nélküli meg nem jelenés választása. A jelenleg hatályos jogszabályok akként rendelkeznek, hogy a tanú a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a kihallgatáson, akkor az elővezetését rendelheti el az érintett hatóság. Ráadásul az elővezetésével járó költségek viselésére is kötelezhető a tanú.
Kérhető előzetes tájékoztatás a hatóságtól, hogy milyen ügyben kívánják foganatosítani a kihallgatást?
Az idézésben minimális információt közölnek a hatóságok a kihallgatással kapcsolatban, nem véletlenül. Ennek fő oka, hogy a tanú ne tudjon előre felkészülni a vallomására, ne tudjon előzetes egyeztetéseket folytatni az ügyben érintett többi személlyel. Ennek okán a hatóság jogszerűen zárkózhat el előzetes tájékoztatás adástól.
Elkerülhetetlen az elkövetővel való találkozás a tanúkihallgatás során?
A törvény rendelkezései
értelmében a tanú jelezheti a hatóságok részére, hogy számára lelkileg
megterhelő lenne találkozni az elkövetővel és jelenlétében vallomást tenni. A
jelzése alapján kérelmezhető a kihallgatást lefolytató hatóságoktól, hogy az
elkövető távollétében, tőle elkülönítve foganatosítsák a kihallgatását. Lehetőség
van kérelmezni továbbá, hogy a hatóság tekintsen el a személyes megjelenéstől
és engedélyezze az írásbeli tanúvallomás megtételének lehetőségét.
Igazmondási kötelezettség terheli a tanút?
A tanút vallomásának megtétele során igazmondási kötelezettség terheli. A vallomás megtétele során a köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani. Sok esetben előfordul, hogy az időmúlás okán a tanú emlékképei megkopnak, nem emlékszik már olyan részletekre, amelyekre a hatóság kérdései irányulnak. Ilyen esetben a tanú jelezheti, hogy erre a kérdésre nem tud pontos választ adni, nem emlékszik a kérdésben szereplő körülményre.
Megtagadható a tanúvallomás megtétele?
Az eljárási szabályokat tartalmazó törvények részletesen tartalmazzák azokat az esetköröket, amikor a tanú jogszerűen tagadhatja meg a tanúvallomás megtételét. A leggyakoribb egyben legjelentősebb tanúmegtagadási okok, ha a tanú az elkövető hozzátartozója, ha a tanú a vallomás megtételével magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, illetve, ha a tanú a foglalkozásánál fogva titoktartásra kötelezett. Ezekben az esetekben tehát a tanú nyilatkozhat akként, hogy nem kíván vallomást tenni. A hatóságok a tanú meghallgatását megelőzően kötelesek részletesen tájékoztatni a tanút a vallomástétel megtagadásának lehetőségeiről, amennyiben ez elmarad, úgy bizonyítékként nem használható fel a tanúvallomás. A vallomástétel megtagadásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy amennyiben a tanú nem a törvényben megjelölt okok valamelyikére tekintettel tagadja meg a vallomástételt, úgy a megtagadás jogellenes, és hátrányos jogkövetkezményre számíthat.
A tanúkihallgatás kapcsán készült jegyzőkönyvből kérhető másolati példány?
A tanú jogosult másolatot kérni a kihallgatásáról készült jegyzőkönyvről, azonban kizárólag illeték ellenében.