Kezdjük az alapokkal: mi is a szerződésszegés, és milyen következményei vannak?

Az élet természetesen nem áll meg (legalábbis nem teljesen): számos szerződés teljesítése hamarosan esedékes lesz, korábbi vállalásoknak szükséges eleget tenni, hiszen az idő telik. A hatályos polgári jog értelmében bármilyen szerződésszerű teljesítésének elmaradása az adott szerződés megszegését jelenti. Ennek általános következménye lehet a másik fél saját szolgáltatásának visszatartása (például nem fizeti meg a vállalkozói díjat), de akár a szerződés egyoldalú megszüntetése és a szerződésszegésből eredő járulékos károk érvényesítése is.

Hogy kerül a rendszerbe a késedelem és a járványügyi helyzet?

A késedelem nem más, mint az esedékes teljesítés elmaradása, a szerződésben foglalt határidő megsértése – ilyenként pedig a szerződésszegés nevesített esete a polgári jogban. Sajnos könnyen lehet, hogy a jelenlegi intézkedések a munkatempó lassulását és így későbbi teljesítést is eredményeznek majd.

A késedelemért való felelősség alól természetesen van kimentési lehetőség: ehhez a késedelmes félnek azt kell bizonyítania, hogy a késedelem ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményre vezethető vissza; ÉS nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ebben a három sorban minden egyes szónak jelentősége van – vegyük sorra őket!

Ellenőrzési körön kívül eső körülmény

Az események olyan fordulata, melyet az adott cég vagy vállalkozó befolyásolni nem tud. Ha például egy komplett vállalat működését leállítják a járványügyi helyzetre tekintettel, sőt, esetleg valamennyi munkavállalót rövid időn belül karantén alá helyezne a hatóság, ez értékelhető ellenőrzési körön kívüli körülménynek. Az ugyanakkor, hogy néhány munkavállaló táppénzes állományba kerül, még nem ad feltétlenül alapot a kimentésre, hiszen helyettesítésükről annak kell gondoskodnia, aki elvállalta a munka határidőben történő elvégzését.

A szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény

A három hónappal ezelőtt létrejött szerződések esetén nyilvánvalóan nem lehetett még józan előrelátással kalkulálni az esetleges veszélyhelyzettel. Ugyanakkor az elmúlt három-négy hétben kötött szerződések tárgyalásainál már felmerülhetett aggályként, hogy a járványügyi helyzet kihat-e a termelésre, beszállításra. Természetesen mindig esetről esetre mérlegelendő, hogy a körülmény előrelátható volt-e vagy sem, hiszen a megállapodás természetétől, ágazati sajátosságoktól is függhet az adott szituáció felmérhetősége.

Az elvárhatóság

A legnehezebb kérdéskör, amit a jelenlegi helyzet tovább bonyolít. Mennyiben várható, hogy egy vállalkozás azzal kalkuláljon, hogy néhány nap vagy hét múlva nem tud ténylegesen munkát végezni? Ha számba is veszi ezt a lehetőséget, van-e egyáltalán bármilyen lehetősége arra, hogy elkerülje ezt a helyzetet? Ha fokozottan figyel a vállalkozó a saját egészségére, vagy a cég a munkavállalók, alvállalkozók biztonságára, akkor már elvárhatóan járt el? Mihez kezdjünk akkor, ha a saját vállalkozásunk működik, de más cégtől megrendelt anyagaink a korlátozások miatt nem érkeznek meg a munkálatok elvégzéséhez? Számos olyan kérdés, melyekre azért nincs biztos, kétséget kizáró válasz, mert a gyakorlat még nem adhatott rá konkrét eset hiányában.

Megjegyzendő, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint írásban kötbér is kiköthető a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy a kötelezett pénz fizetését vállalja, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést, mely alól akkor mentesül, ha a fenti szabályok szerint kimenti magát. Jelenleg sajnos ez is rendkívül ingoványos terepe az üzleti életnek.

Kiküszöbölhető a bizonytalanság?

Véleményünk szerint nagyon sok múlik a szerződő felek kapcsolatán, kommunikációján és kompromisszumkészségén. Íme, néhány tanács, amit érdemes megfontolni a jelenlegi helyzetben.

• Amennyiben azzal szembesülünk, hogy munkaerő- vagy anyaghiány lassíthatja a munkálatok elvégzését, értesítsük haladéktalanul az akadályokról a megrendelőt!
• Vessük fel a másik félnek a már megkötött szerződések határidejének módosítását!

Az új szerződésekben célszerű kitérni arra, hogy a felek a jelenlegi járványügyi helyzet hatósági intézkedéseiből (különös tekintettel: üzemzárás, karantén) eredő késedelmet miként értékelik.