Az alapszabadság
A fizetett szabadság mértéke a munkában töltött idő alapján kerül megállapításra. Ez azt jelenti, hogy egy teljes évre vonatkozó szabadságot a munkában töltött idő arányában lehet kiszámítani. Vannak időszakok, amelyek akkor is munkában töltött időnek minősülnek, ha a dolgozó nem végez ténylegesen munkát, mint például a szabadság, a keresőképtelenség, vagy a szülési szabadság. Ha és amennyiben a munkavállaló például fél év fizetés nélküli szabadságra megy, akkor erre az időszakra nem jár számára szabadság.
A Munka Törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap.
Az életkor szerinti pótszabadság
Az egyik legismertebb pótszabadság az életkor szerinti pótszabadság. Ez a pótszabadság a munkavállaló korától függően jár az alapszabadság mellé:
- 25 éves kortól 1 nap,
- 28 éves kortól 2 nap,
- 31 éves kortól 3 nap,
- 33 éves kortól 4 nap,
- 35 éves kortól 5 nap,
- 37 éves kortól 6 nap,
- 39 éves kortól 7 nap,
- 41 éves kortól 8 nap,
- 43 éves kortól 9 nap,
- 45 éves kortól 10 nap.
Így az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság együtt maximum 30 nap lehet. A hosszabb tartamú pótszabadság arra az évre jár először, amikor a munkavállaló betölti az adott életkort.
A gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalóknak pótszabadság jár, ha 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek:
- Egy gyermek után 2 nap,
- Két gyermek után 4 nap,
- Kettőnél több gyermek után összesen 7 nap.
Fogyatékos gyermek esetén ez a pótszabadság gyermekenként 2 nappal nő.
Speciális helyzetben lévő munkavállalók pótszabadsága
A Munka Törvénykönyve külön szabadságokat biztosít bizonyos csoportok számára:
- Fiatal munkavállalóknak évente 5 nap pótszabadság jár, utoljára a 18. életévük betöltésének évében.
- Föld alatti vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozóknak évente 5 nap pótszabadság jár.
- Megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosultaknak évente 5 nap pótszabadság jár.
Apasági és szülői szabadság
Az apasági szabadság 10 munkanap, amelyet a gyermek születését követően vagy az örökbefogadás véglegesítése után két hónapon belül lehet kivenni. Az apasági szabadság idejére járó munkabér hat nap után csak a távolléti díj 40%-a.
A szülői szabadság gyermeke hároméves koráig 44 munkanap, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennáll. Ez nem évente jár, hanem a gyermek hároméves koráig osztható be, és mindkét szülőt megilleti. A szülői szabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának 10%-a jár, amit csökkenteni kell a gyed vagy gyes összegével.
Összefoglalás
Sok tényező befolyásolja tehát, hogy egy munkavállalónak pontosan mekkora szabadság jár. Ilyen tényező az életkor, gyermekek száma, munkakör, és hogy jogosult-e apasági vagy szülői szabadságra. Fontos figyelembe venni, hogy a szabadság kiadásának joga alapvetően a munkáltatót illeti meg. A munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik szabadon, amit kérése szerint kell a munkáltatónak kiadni. Ezért érdemes időben egyeztetni a munkáltatóval a tervezett szabadságokról.