Hogy is van ez? Ha kötök egy cascot és szétverem a kocsimat, akkor nem fizetnek, ez még rendben van. Na de ha csak figyelmetlen vagyok, és nyitva hagyom a napfénytetőt a viharban, akkor mi a helyzet? Nos sajnos, ha a biztosító tudja bizonyítani azt, hogy az alapvető kármegelőzési kötelezettségünknek nem tettünk eleget, nem úgy jártunk el, ahogy általában elvárható, akkor nem fog fizetni.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy amennyiben a biztosító arra hivatkozik, hogy a biztosított nem úgy járt el, ahogy elvárható, akkor azt neki kell bizonyítania. Tehát, ha a napfénytető meghibásodott, és nem záródott be, akkor fizetnie kell a casconak, de ha a biztosító bizonyítani tudja, hogy nyitva felejtettük, akkor mentesülhet.

Legyünk őszinték: a biztosító mindig talál valami kifogást, hogy ne fizessen, ugye? Nos nem, ez nem igaz, de valóban vannak olyan esetek, amikor nem fizet, még akkor sem, ha bekövetkezik a biztosítási esemény.

Biztosítási esemény

Haladjunk szépen sorjában. A biztosító akkor fizet, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. Vagyis nem mindig, nem mindenre, hanem csak olyan esetekben, ha olyan esemény következik be, ami kifejezetten fel van sorolva a biztosítási feltételekben. A biztosítási feltételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát valami vagy beletartozik a biztosításba (mert fel van sorolva) vagy pedig nem. A biztosítók általában a felsoroláson kívül értelmezik, meghatározzák mit értenek az egyes biztosítási események alatt.

Példa: Adott egy lakásbiztosítás, ami biztosít minket vízkárra, mondjuk csapadékvíz által okozott kárra is. Az adott biztosítónál a csapadékvíz által okozott kár akkor lesz biztosítási esemény, ha x mennyiségű csapadéknál több esett adott idő alatt. Ha tehát simán nincs vízelvezető rendszerünk, és egy kisebb esőtől kárunk keletkezett, akkor nem fog téríteni, mert nem következett be biztosítási esemény. (És az általánosan elvárható kármegelőzési kötelezettségünknek sem tettünk eleget, de erről majd később).

Tehát, ha nem következik be olyan dolog, ami egyértelműen és beazonosíthatóan fel van sorolva, és meg van határozva a biztosítási feltételekben, akkor eleve nem is következik be biztosítási esemény.

Mentesülési okok

Vannak olyan esetek, amikor bekövetkezik biztosítási esemény, mégsem fizet a biztosító. Ezek a mentesülési okok, amiknek fennállását viszont a biztosítónak kell bizonyítania. Ilyenkor tehát arról van szó, hogy megtörtént egy olyan esemény, ami a biztosítási szerződés alapján biztosítási esemény lenne, de a biztosított valami olyat csinált, ami miatt a biztosító nem fog fizetni.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított okozta. Ilyen például az, ha biztosítást kötök egy autóra, majd szándékosan szétverem kalapáccsal.

Tegyük fel, hogy nem szándékosan okozom a kárt, hanem csak gondatlan vagyok. Ilyenkor mi van? Nos a súlyos gondatlanság esetén szintén mentesül a biztosító. Példa: Alapvetően nem az a célom, hogy elpusztítsam az autót, csak éppen elmegyek vele egy domboldalra, és poénból leugratok vele a dombról. Ilyenkor a gondatlanságom súlyos, mert előre láttam a következményeket, mégis bíztam azok elmaradásában.

Súlyos gondatlanság az, ha valaki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Az enyhébb változat az, amikor cselekménye lehetséges következményeit valaki azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Akkor is mentesül a biztosító, ha nem a biztosított, hanem a vele közös háztartásban élő hozzátartozója okozta a kárt a fenti módon. Cégek esetén ugyanilyen feltételek fennállásával mentesül a biztosító akkor, ha a cég alkalmazottja, tagja, megbízottja, vezetője okozta a kárt.

Ugyanez a mentesülés fennáll, ha a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegése merül fel a biztosított oldalán.  Itt nem arról van szó, hogy a kárt a biztosított szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozta (pl. szétverte a kocsit, vagy leugratott vele egy dombról) hanem valamilyen kármegelőzési, vagy kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Tehát előbb követett el gondatlanságot, mint a káresemény bekövetkezett volna. Példa: valaki nyitva hagyta a napfénytetőt, és beázott az autója.

Általánosan elvárható magatartás

Tehát akkor is, ha biztosításunk van, kötelesek vagyunk az általában elvárható magatartást tanúsítani, és tenni annak érdekében, hogy ne következzen be kárunk. Ilyen kötelességünk bezárni az ajtókat, ablakokat egy viharban, rendszeresen karbantartani a fékeket az autón, kitisztítani a csatornát a ház körül stb.

Fontos tisztázni, hogy itt általában elvárható magatartásról beszélünk, tehát olyan alapvető elővigyázatossági kötelezettségről, ami bárkitől, bármilyen helyzetben elvárható. Erre példa az ajtó bezárása, vagy a segítségkérés.

Utólagos buktatók

Még a baj bekövetkezése után is hibázhatunk és eleshetünk a kár megtérítésétől. Hiszen nem csak kármegelőzési, hanem kárenyhítési kötelezettségünk is van. Tehát ha mondjuk kigyullad a kanapé, és mi vödörrel a kezünkben hagyjuk leégni az egész házat, ne számítsunk sok jóra. Vagy ha a falból a csőtörés miatt ömlik a víz, és mi nem zárjuk el a főelzárót, hanem hagyjuk, hogy a szakember kiérkezéséig elöntse a házunkat a víz.

Itt is ki kell emelni, hogy a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a biztosított nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének, pedig megtehette volna. Például egy kilencven éves nagymamától nem elvárható, hogy lemásszon az aknába elzárni a vizet, tehát pusztán emiatt még nem fog a biztosító mentesülni. Ugyanakkor az bárkitől elvárható, hogy segítséget hívjon, ha a falból dől a víz.

Szintén lehetnek nehézségek, ha gyorsan helyreállítunk mindent, mielőtt a biztosító szemlézne. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

Tehát nyilván, ha víz, villany nélkül maradnánk a tél közepén az egy éves gyerekünkkel, akkor haladéktalanul intézkedhetünk a kijavítás iránt, senki nem várja el, hogy érintetlenül hagyjuk a dolgokat. Nyilván a mi felelősségünk, hogy jól dokumentáljuk, mi volt a hiba, és mennyiért sikerült helyreállítani. De ha mondjuk lefúj egy cserepet a szél, és betöri a garázsunk ablakát, akkor a kárenyhítéshez nem lesz szükség arra, hogy a biztosító kiérkezése előtt megpiszkáljuk a dolgokat.

Fontos tisztázni tehát, hogy nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Tehát, ha lényeges körülmények nem váltak kideríthetetlenné, akkor még úgy is fizetnie kell a biztosítónak, ha mindent helyreállítottunk. De javaslom, inkább csak akkor járjunk el így, ha a kár elhárítása nem tár halasztást.