A tartás mértéke

A tartás mértékében elsősorban a felek megállapodása irányadó. Nincs tehát egy alapösszeg, amit a törvény meghatároz, így például nem igazodik a mindenkori minimálbérhez a tartásként megállapítható összeg. Amennyiben a felek megegyezésének hiányában a bíróság dönt a tartásról, úgy először a rászorultság tényét vizsgálja. Ha ez megállapítható, akkor a tartás mértékének kérdésében meg fogja vizsgálni a kötelezett teljesítőképességét (vagyis jövedelmi, vagyoni viszonyait, eltartott gyermekei számát, esetleges fennálló tartozását, nevén lévő vagyontárgyait, stb.) és a jogosult indokolt szükségleteit (a mindennapi életvitelhez szükséges költségeket és eddigi életszínvonalát, lakhatási körülményeit, egészségi állapotát, stb.). Kiskorú leszármazó vagy testvér esetén ideértendők a nevelés és szükséges taníttatás költségei is. Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

Amennyiben valaki részben el tudja tartani magát, van lehetősége csak tartás kiegészítést igényelni tartásra kötelezhető családtagjaitól.

A tartás módja

A tartás első sorban pénzbeli szolgáltatás, melyet időszakonként előre kell teljesíteni. A felek azonban megegyezhetnek másban is (például támogatás élelmiszerrel, gyógyszerrel, napi gondozás ellátása vagy ápoló fizetése); illetve a bíróságtól is kérhető a pénzen kívüli más alternatív juttatás, ha ez a körülményekre tekintettel indokolt és az ellen a másik fél sem tiltakozik.

Mindazonáltal a tartásdíjat, amennyiben bíróság állapítja meg, alapvetően határozatlan időre és meghatározott összegben ítélik meg.

A tartás módosítása és megszüntetése

A tartási kötelezettség alapvetően a jogosult vagy a kötelezett haláláig áll fenn. Amennyiben azonban a felek körülményeiben olyan változások következnek be, amelyek befolyásolják a teljesítőképességet vagy akár a rászorultságot, így a változatlan teljesítés valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, kérhető a bíróságtól a tartás mértékének vagy módjának a megváltoztatása. Nem kérheti azonban a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy aki oka a körülmények megváltozásának. Ilyen változás lehet például a kötelezett fél részéről a munka tartós elvesztése vagy betegség, stb. De a pozitív változásokat is követi a jogi szabályozás, ugyanis a jogosult fél is köteles bejelenteni, ha bármilyen változás folytán már nem áll fenn rászorultsága. Ilyen esetekben a tartási kötelezettséget a bíróság megszünteti.

Jól érezhető tehát, hogy a jogi szabályozás is a felek megegyezésének elősegítésére törekszik. Ha ez lehetetlennek tűnik, úgy a bíróság mindkét fél érdekeit szem előtt tartva dönti el az ügyet, amely azonban még így is hosszadalmas procedúra. Így bár az anyagi kérdések sokszor kellemetlenek lehetnek családon belül, mégis érdemes leülni és részletesen átbeszélni ezeket, megelőzve ezzel a tényleges konfliktusok kialakulását.