Ahogyan az élet számos területén, a bírósági tárgyalások során is érvényesülnek követendő szabályok, különös tekintettel a pontosságra, az azonosítás szabályaira, a mobiltelefon használatra, a helyfoglalásra, az étel- ital fogyasztásra, illetve a felszólalás szabályaira.
A 2024-es év előtt, amennyiben egy jogi személy több különálló jogi személlyé kívánt válni, akkor erre a Polgári Törvénykönyv különválás és kiválás jogcímet biztosított a részükre. 2024. január 1-től egy új jogintézmény is rendelkezésre áll, ami a leválás elnevezést kapta a jogalkotótól.
A megszüntetési indok okszerűsége, mely a tényeknek megfelelő, azt jelenti, hogy a munkajogviszony elveszítette a rendeltetését, ennek megfelelően a munkavállaló munkájára a felmondásban megjelölt indok bekövetkezése miatt a továbbiakban ténylegesen nem tart igényt a munkáltató.
A világosság követelménye meglehetősen lényeges garanciális szabály, amely gyakorlati jelentősége, hogy már a felmondás közlésekor egyértelművé váljon a munkavállaló számára, hogy pontosan mivel indokolja a munkáltató a munkaviszonya megszüntetését, valamint ezáltal átgondolhassa, hogy kíván-e ezzel szemben jogorvoslattal élni. Az aktuális bírói gyakorlat szerint a felmondás indokolásának lehetősége a felmondó nyilatkozat írásbeli közlésével véglegesen lezárul, utólag egy esetleges peres eljárásban az indokok nem bővíthetőek, kizárólag részletezhetőek a már megjelölt indokok.
A felmondás indokolási kötelezettségből egyenesen megállapítható, hogy kizárólag az olyan indok mondható jogszerűnek, amely egyben valós is. Az indok valóságának a követelménye tulajdonképpen az indokolási kötelezettségből egyértelműen következik, más esetben az indokolási kötelezettségnek nem lenne értelme, elvesztené a rendeltetését. Ebből következik, hogy a tényeknek meg nem felelő indokolás esetén a munkáltatói felmondás eleve nem fogadható el.
Hazánkban az elmúlt években drasztikus növekedés tapasztalható az elektromos autók piacán. Az elektromos autózás zöldebb, mint a fosszilis energiaforrásokkal üzemelő belső égésű motorok, ami valós alternatívát mutathat egy fenntarthatóbb autózás kialakításában. Az elmúlt években a jogalkotó igyekezett számos könnyítést biztosítani az elektromos autók tulajdonosainak, amivel nem titkolt cél volt az elektromos autóhasználat terjesztése Magyarországon. A villanyautók számának növekedésével természetes, hogy az eddig biztosított kedvezmények is módosulnak, vagy akár eltűnnek. Cikkünkben a 2024-ben elérhető kedvezményeket, illetve elektromos autók vonatkozásában fennálló érdekességeket mutatjuk be a jog távcsővén keresztül.
A büntetések közül mindenképpen kiemelést érdemel a szabadságvesztés büntetése, ugyanis a halálbüntetés eltörlése óta ez tekinthető a legszigorúbb büntetőjogi szankciónak. A szabadságvesztés lehet határozott ideig tartó, vagy életfogytig tartó, azaz köznyelvi megfogalmazással „életfogytiglan”. Jelen írásban utóbbi jogintézményt vizsgáljuk, azon belül is a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést (TÉSZ). Ugyanis mind jogirodalmi, mind pedig közéleti szempontból sokat vitatott és rendkívül ellentmondásos a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása.
Ügyfelünk vásárolt egy gépjárművet egy kereskedéstől, amely sajnos már a hazaút során meghibásodott. A kereskedő azzal az „érveléssel” rázta le ügyfelünket, hogy egy használt autónak mindig vannak hibái. Ügyfelünk hiába szólította fel arra, hogy javíttassa ki a hibákat, a kereskedő letette a telefont.
Ügyfelünk napelemek felszerelésére vonatkozóan kötött egy céggel vállalkozási szerződést.
Bizonyára sokan tisztában vannak azzal, hogy időnként még egy gondatlan cselekményünkért is kártérítési vagy akár büntetőjogi felelősséggel tartozunk. Vannak ugyanis olyan bűncselekmények, amelyeket gondatlanul is el tudunk követi. Igaz nem mindegyik bűncselekmény ilyen, sőt a legtöbb bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. Ha logikusan belegondolunk, sikkasztani, csalni, lopni, rabolni csak szándékosan lehet. Na de mit jelent a gondatlanság? Azt, hogy véletlen volt? Nem egészen…