A jogszabályok szerint óvodába csak a harmadik életévét betöltött gyermek vehető fel. Abban az évben, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti.Az óvoda fenntartása önkormányzati feladat, a férőhelyek száma azonban nemcsak a lakosság igényeitől, hanem az anyagi lehetőségektől is függ.Fontos szabály, hogy az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, tartózkodási helye az óvoda körzetében található. A körzetes óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt gyermekük napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A törvény szerint különösen azok a gyermekek tartoznak ide, akiknek fejlődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akikkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.Az oktatási jogok biztosa szerint az óvoda – még helyhiányra hivatkozva – sem tagadhatja meg annak a gyermekének a felvételi kérelmét, aki harmadik életévét betöltötte, az intézmény körzetében lakik, és szülei munkavégzésük miatt nem tudnak napközbeni ellátásáról gondoskodni.
Óvodába, de hogyan?

Évről-évre aktuális probléma az óvodai beíratás, a gyermekek létszámánál ugyanis nagyobb ütemben csökkentek az óvodai férőhelyek, így sok gyermeket nem tudtak beíratni az önkormányzati fenntartású intézményekbe.