A tény kevés, a vélemény sok.* És valóban, a személyiségi jogok védelmének hangsúlyosabbá válásával ismét felvetődik a kérdés, hogy a múltbéli bűncselekmények meddig és  milyen okból hánytorgathatók fel sajtótermékekben, blogokban? A válaszhoz mindenekelőtt tisztázni kell egy fontos jogi szempontot: a folyamatban volt büntetőeljárás ténye, annak eredménye személyes adatnak minősül, amit a vonatkozó törvényi szabályozás egyértelműen védelemben részesít. Ez a védelem azt jelenti, hogy ezen adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Azok az adatok, hogy valakit jogerősen elítéltek-e és milyen bűncselekmény miatt, mikor, mely bíróságon, akkor is kezelhető (pl. közzétehető), ha az harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával jár.

A kacifántos jogszabályi előírásokban bizony nem könnyű eligazodni, és azokat helyesen értelmezni. Lényegében mindig az adott eset, az adott személy, és a róla megjelentett média tartalom vizsgálata alapján dönthető el, hogy az egymással versengő jogok közül melyik érvényesüléséhez fűződik nagyobb, erősebb érdek. Az elítélt személynek a társadalomba történő visszailleszkedését általában véve nem segíti elő, ha a sajtó a tájékoztatási jogát és kötelezettségét túlteljesítve visszatérően taglal egy bűncselekményt úgy, hogy arra különösebb ok nem mutatkozik. Ha azonban erre nyomós indoka van, akkor a személyiségi jog háttérbe szorul, miként ezt a Fővárosi Ítélőtábla egy konkrét ügy kapcsán kifejtette.

Amikor kiemelt súlyú bűncselekményről van szó (pl. emberölés vagy más jelentős vagyoni- vagy személyi érdeksérelemmel járó bűncselekmény), és az ismételt közlésnek konkrét célja van, akkor az elkövető magánszférájának védelme másodlagos a sajtószabadsághoz képest, ennél fontosabb, hogy a társadalom megfelelő ismereteket szerezzen az eseményekről. Ennek során az érintett teljes neve és egyéb személyes adata feltüntethető, a jó hírnév és becsület, valamint emberi méltóság megsértése nem állapítható meg. Az érintett képmását azonban még ebben az esetben is csak az engedélyével lehet felhasználni.

* Szimeonov Todornak tulajdonított aforizma.