Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik, mellyel az örökös a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi. Amennyiben a hagyaték részét képező vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
Tekintettel arra, hogy az öröklési jog szabályai szerint az örökösnek nem kell külön nyilatkozatot tennie a jogutódlás beálltához, az a jogutód külön cselekménye nélkül megy végbe.
Az öröklésről történő lemondásra pedig már nincs mód az örökhagyó halála után.
A törvényes örökös ugyanis csak az örökhagyóval még életében kötött írásbeli szerződésben mondhat le egészben, vagy részben az öröklésről, mely a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. Így előfordulhat, hogy valaki örökös lesz annak ellenére, hogy már nem akar az lenni.
Ennek a helyzetnek a megoldására szolgál, hogy az örökös az öröklés megnyílása után, egyoldalú nyilatkozattal visszautasíthatja az öröklést, mely az öröklésből történő kiesést fogja eredményezni. Különösen akkor van ennek jelentősége, ha az örökség sokkal több tartozást tartalmaz, mint aktív vagyont. A visszautasítás az egész örökrészből történő kiesést vonja maga után.
Arra nincs lehetősége az örökösnek, hogy az örökrészének bizonyos vagyontárgyait megtartsa, másokat pedig visszautasítson. Ez alól egy kivétel van, mégpedig, ha az örökös mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakat, állatállományt és munkaeszközöket örökölne, úgy, hogy nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ez esetben ugyanis ezek öröklését külön is visszautasíthatja.
Az örökös a visszautasítás jogát elveszti, ha arról az öröklés megnyílása után kifejezetten vagy hallgatólagosan lemond. A bírói gyakorlat alapján a visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki.
Ez esetben tehát mindenképpen örökölni fog az örökös. A visszautasítás joga nincs határidőhöz kötve. A közjegyző azonban – bármely érdekelt kérelmére – határidőt tűzhet a visszautasító nyilatkozat megtételére; ha az örökös e határidő alatt a visszautasító nyilatkozatot nem teszi meg, e jogáról lemondottnak kell tekinteni.