Ezeket az adatokat ugyanis összegyűjtik, és általában gépi úton elemzik, feldolgozzák, megrajzolva ezzel rólunk egy fantomképet, ami azt tartalmazza, hogy miket szeretünk, mik iránt érdeklődünk, milyen csoportba vagyunk besorolhatóak. Ettől egy lépés az, hogy ez alapján döntik el azt, milyen reklámokkal céloznak meg bennünket, de az is eldőlhet, megkapunk-e egy állást, kapunk-e hitelt. Utóbbi két példa már élesen rávilágít arra, hogy húsbavágó döntések születhetnek a fejünk felett az összegyűjtött személyes adatok alapján. Bármennyire is távolinak tűnik, érint(het) bennünket, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a virtuális asszisztensek, robotok vagy akár hús-vér emberek által alkalmazott módszerekkel és a hozzá kapcsolódó jogainkkal.

Utóbbiakat az Európai Unió adatvédelmi rendeletében találhatjuk meg, és a fenti folyamatokat leíró profilalkotás és automatizált döntéshozatal fogalmakat is ez a rendelet vezette be.

Ezek a gyakorlatban azt jelentik, hogy azokat az adatokat, amelyek kezeléséhez megadjuk a hozzájárulást, vagy jogszabály azt lehetővé teszi, a személyes jellemzőink értékelése céljából feldolgozzák. Ennek eredményeként besorolnak bennünket bizonyos kategóriába. A következő lépés pedig az, hogy kizárólag technológiai eszközök révén, emberi beavatkozás nélkül hoznak valamilyen velünk kapcsolatos döntést. Ez lehet a már fentebb említett hirdetés, de ugyanilyen döntés lehet egy bank részéről az is, hogy ad-e hitelt. A vállalkozások tehát célzottan, személyre szabottan tudnak az általuk megrajzolt fantomkép, vagy más példával élve, a kialakított „skatulya” alapján velünk kapcsolatos döntéseket meghozni.

Kérdés, hogy az adatok hogyan kerülnek hozzájuk? Példa lehet, amikor egy telefonos alkalmazás kéri a hozzájárulást az adataink kezeléséhez, de egy áruházi promóció, nyereményjáték is kiváló terep az adatgyűjtésre.

Fontos, hogy a fent említett automatizált döntéshozatal akkor lehetséges, ha az automatizált döntés

– az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

– meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé (pl. adócsalás megakadályozása esetén), amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy

– az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

Rengeteg esetben tehát mi magunk járulunk hozzá az adatok kezeléséhez, és még gyerekcipőben jár, hogy tisztában legyünk vele, ez mivel jár.

Első lépésként tudjunk róla, hogy vannak jogaink, így:

– tájékoztatni kell az érintett személyt az alkalmazott logikáról és arról, hogy az adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír

– a kizárólag automatizált adatkezelésre alapuló döntéshozatal kapcsán előírt szigorú szabályokat nem lehet megkerülni azzal, hogy természetes személy eljárását formailag beilleszti a cég a folyamatba. Minden esetben tartalmilag kell azt megvizsgálni, hogy a természetes személynek volt-e végső ráhatása a döntésre.

– az érintettnek joga van emberi beavatkozást kérni, álláspontját kifejezni és a döntéssel szemben kifogást benyújtani

– különleges adatokat csak az érintett kifejezett hozzájárulásával, illetve jelentős közérdekből uniós vagy nemzeti jog alapján lehet profilalkotás során felhasználni.

Legyünk azzal tisztában, hogy akár élelmiszer vásárlására vonatkozó adatok gyűjtésével is következtetéseket lehet levonni az egészségi állapotunkra. Így minden hozzájárulás megadásakor legalább mérlegeljük, hogy a várt előnyök és személyes adataink átadása arányban vannak-e egymással. Sem az adatok gyűjtésével és kezelésével, sem hozzájárulásunk megadásával nincs probléma, amennyiben egyik oldalról jogszerűen és etikusan, a másik oldalon pedig tájékozottan és tudatosan történik.