Ombudsman – Alkotmánybíróság 0:2

Egy fénylő színpad előtt sok ember felemelt kézzel tombol.

A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.

Az ombudsman törvényi feladata a hatáskörébe utalt témakörökben az alapjogok feletti őrködés, a törvényhozás, a jogalkalmazó szervek figyelmeztetése, vizsgálatok lefolytatása és akár olyan különleges jogorvoslati forma alkalmazása, mint a jogszabály alaptörvénybe ütközése miatti alkotmánybírósági indítvány.

A fesztiválok, rendezvények soha nem látott gazdagságú virágkorukat élik. Sajnos nagyon sok rendezvény nem (csak) programjai miatt, hanem kísérőjelenségei miatt is híressé vagy hírhedté válik. A zenei fesztiválokra érkező permanens panasz – sok egyéb mellett – azok hangossága. Egy miniszteri rendelet ráadásul a nyári időszakban megtartásra kerülő „átmeneti rendezvények” esetén eleve meghosszabbítja a nappali időszakot, kitolja az éjszakai időszak kezdetét. Ez persze éppen egybevág a rendezvény szervezőinek gazdasági érdekeivel, és konkurál sok más állampolgárnak az egészséges környezethez való alapjogával. Utóbbiba ugyanis immáron vitathatatlanul beletarozik a racionális határok közé szorított zajterhelés is. Az alapvető jogok biztosa ezért beadványával éppen azt kívánta elérni, hogy ne sérüljön az elért védelmi színvonal, az érintettek alapjoga, ráadásul törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályi kivételek alapján. A biztos kifogásolta a megfelelő jogérvényesítés és jogorvoslat hiányát is.

Az AB határozat lényegében azért védte meg a jogalkotó által létrehozott keszekusza szabályokat, mert a testület tagjai többségének véleménye szerint a zajvédelemre vonatkozó jogszabályi fogalmak olyan egyértelműek, hogy az azt alkalmazó hatóságok bizonyosan nem tévedhetnek és most is kellően érvényesülhet a jogorvoslathoz való jog. Az AB szerint nincs olyan rendezvény, amelyre ne vonatkozna zajterhelési határérték, a jogalkotó pedig megállapíthat kivételes időszakot és helyszíneket, ahol más szabályok érvényesülnek.

Ez a meccs sajnos az alapjogi biztos vereségével zárult mindazok legnagyobb sajnálatára, akik olyan helyen élnek, ahol gyakran vagy rendszeresen részesülnek az „átmeneti” rendezvények áldatlan hatásában. A helyzet megváltoztatásához csakis egy másfajta jogalkotói hozzáállás vezethet el, aminek az esélyeit a sport fogadóirodák most alacsonyra teszik.