Előnyök, hátrányok

A közvetlen demokrácia előnye, hogy növeli a döntés súlyát, hiszen az állampolgárok közvetlenül kötelezik az országgyűlést a törvényhozásra és általánosságban elmondható, hogy a pártpolitikai érdekek is háttérbe szorulnak, hiszen a szavazók a saját véleményük szerint ítélhetik meg, hogy az adott kérdésben hogyan döntenének.

A népszavazásnak sajnos vannak hátrányai is, mivel nem a kompromisszum elvén születik döntés, a kisebbség akarata nem játszik szerepet a végső döntés kialakításában. A közvetlen demokrácia pedig sok esetben a diktatúrák eszköze volt a hatalom megerősítésére, mivel a kérdések irányított megfogalmazásával befolyásolni lehet annak eredményét.

Országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány és legalább 100.000 választópolgár indítványozhat. Ebben az esetben az országos népszavazás megtartásáról az Országgyűlés dönt. Abban az esetben, ha a népszavazást 200.000 választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlésnek nincsen mérlegelési lehetősége, köteles megtartani a népszavazást az indítványozott kérdésekben.

Magyarországon csak ügydöntő népszavazás tartható, ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés köteles a népszavazás eredményére tekintettel 180 napon belül törvényt alkotni.

Mire irányulhat a népszavazás?

A magyar szabályozás szerint népszavazást bármilyen kérdésben lehet tartani, amiről az Országgyűlés törvényt alkothat, csak nagyon szűk körében szabályozza azokat a tárgyakat, amelyre nem irányulhat népszavazás. Ennek körében nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; képviselő-testület feloszlatásáról; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; közkegyelem gyakorlásáról. A kérdés közvetetten sem eredményezheti azt, hogy az Országgyűlésnek valamely, tilalom alá eső kérdésben kelljen a népszavazásnak megfelelő törvényt alkotnia.

Fontos a kérdések feltételekor az egyértelműség, tehát az, hogy a feltett kérdésre, a választópolgár „igen”-nel vagy „nem”-mel tudjon felelni. Ezen túlmenően fontos, hogy csak olyan kérdést lehet feltenni, amelyből az Országgyűlés törvényalkotási kötelezettsége egyértelműen megállapítható.

Népszavazás: eljárás kérdései

Szervező csak választópolgár (akár több is), párt, illetve társadalmi szervezet lehet. A kérdést először a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja meg, mely három napon belül elutasítja a kérelmet, ha a népszavazás az alkotmányos céljával egyértelműen ellentétes, illetve a szervezők az alapvető formai követelményeket nem teljesítették (például: nem eldöntendő kérdést tettek fel).

A benyújtott kérelemről a Nemezti Választási Bizottság 30 napon belül dönt. A hitelesítést akkor tagadhatják meg, ha a mintapéldány nem felel meg a formai és tartalmi követelményeknek, illetve ha olyan kérdésben kívánnak népszavazást tartani, amelyet az Alaptörvény kizár.

Az aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Iroda átadja a szervezőknek, innentől számított 120 nap áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtésére. Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság az aláírt íveket 60 napon belül ellenőrzi és közli annak eredményét az Országgyűléssel. Az Országgyűlés az eredmény közlésétől számított 30 napon dönt a népszavazás tartásáról – amennyiben ebben döntési joga van.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. 2021 novemberéig országos népszavazást nem lehetett tűzni az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra. Ezt a rendelkezést az országgyűlés megváltoztatta, így 2022. április 3. napján az országgyűlési képviselők választásán egyben népszavazás is lesz. Ennek előnye, hogy talán kicsit költséghatékonyabban lehet megszervezni a népszavazást, míg hátránya, hogy egy népszavazás során rendkívül reprezentatív, hogy hányan vesznek részt rajta. Amennyiben a népszavazás a választásokkal egy napon kerül megtartásra, lehet, hogy sok olyan választópolgár is szavazatot ad le a népszavazásra, aki egyébként, ha nem az országgyűlési választásokkal lenne egy napon, akkor pusztán a népszavazás miatt nem menne el szavazni.

A népszavazás akkor érvényes ha az összes választópolgár több, mint fele érvényes szavazatot ad le. Nyilvánvalóan, mivel csak „igen”-nel és „nem”-mel lehet szavazni, ezért minden érvényes népszavazás egyben eredményes is (kivéve ha holtverseny alakul ki, bár ennek az esélye elenyésző).

Az érvényes és eredményes népszavazás joghatása, hogy az Országgyűlésnek törvényalkotási kötelezettsége keletkezik. A népszavazás eredménye az Országgyűlésre nézve három évig kötelező, tehát ezidő alatt, nem hozhatnak a népszavazással ellentétes rendelkezést.

A népi kezdeményezés

A népszavazáshoz hasonló, népi kezdeményezés intézménye sokáig állt a választópolgárok rendelkezésére, a közvetlen hatalomgyakorlás egyik eszközeként. Az aláírásgyűjtő íveket itt szintén az Országos Választási Bizottság hitelesítette, az aláírások összegyűjtésére azonban csak 41 nap állt rendelkezésre.

A népi kezdeményezéshez 50.000 választópolgár aláírására volt szükség, mely esetben az Országgyűlésnek nem konkrét jogszabályt kellett megalkotnia, csak arra vonatkozó kötelezettséget keletkeztetett a népi kezdeményezés eredménye, hogy a megszavazott kérdést az Országgyűlés a napirendjére tűzze.

A népi kezdeményezés intézményét az Országgyűlés 2014-ben eltörölte, így azóta a nép csak a népszavazás útján gyakorolhatja közvetlenül a hatalmát.