Néhány általános információ

Fontos már az elején tisztázni, hogy az orvosi műhiba nem jogi fogalom. Orvosi műhibák alatt általában azt értjük, amikor a kezelést ellátó orvos valamilyen szakmai hibát vét a kezelés során. A hibáért való felelősségre vonásnak több „lépcsője” is van. A hibát lehet büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi, fegyelmi eljárási és etikai bizottsági oldalról is vizsgálni. Ezek közül leggyakrabban a polgári jogi, illetve büntetőjogi vonatkozás kerül előtérbe. Hiszen a sérelmet szenvedett félnek ezen eszközök tudnak valamilyen megoldást nyújtani.

Peren kívüli eszközök

Minden igényérvényesítés általában peren kívüli eljárásokkal indul, nincs ez másként az orvosi műhibák esetében sem. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy panasza esetén jogosult az illetékes betegjogi képviselő segítségét kérni, akik elsődlegesen a betegek jogainak érvényesítésében működnek közre. A betegjogi képviselő jogosult arra, hogy belépjen a vitával érintett egészségügyi szolgáltató területére. Betekinthet az ügyre vonatkozó iratokba, kérdéseket tehet fel az egészségügyi dolgozóknak. A betegjogi képviselők főbb feladatai közé tartozik, hogy segítsék a hozzájuk forduló beteget jogai megismerésében. Továbbá az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, valamint annak megértésében, továbbá az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. A betegjogi képviselő legfontosabb feladata azonban talán mégiscsak az, hogy egyfajta mediátorként, közvetítőként segítséget nyújt a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti vita békés megoldására, egyezség létrehozására.

További peren kívüli eszközként a betegnek vagy hozzátartozójának lehetősége van a Nemzeti Népegészségügyi Központnál panaszt tenni az adott egészségügyi intézménnyel szemben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ köteles a panaszt kivizsgálni, mely kivizsgálás akár fontos információkkal is segítheti a beteget. Ugyanakkor a beteg számára nem fog kártérítést vagy sérelemdíjat megítélni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ megállapíthatja, hogy történt szakmai mulasztás, tévedés az ügyben, sőt, akár bírságot is szabhat ki az ügyben, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő számára azonban ez nem feltétlenül jelent megoldást a kialakult helyzetre.

Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy már egy ügy peren kívüli szakaszában minden fontos, releváns információ a sérelmet szenvedett fél rendelkezésére álljon. Éppen ezért egy ügy peren kívüli szakaszában kell, hogy sor kerüljön minden, fontos egészségügyi dokumentáció beszerzésére, illetve a bizonyítékok összegyűjtésére. Az orvosi műhibával összefüggő perek esetén kiemelt szerep jut az igazságügyi orvosszakértőknek, akik szakvéleménnyel tudják alátámasztani, hogy történt-e és milyen orvosi mulasztás, hiba az adott kezelés során. Egy megalapozott és részletes szakértői vélemény birtokában jó esély van arra is, hogy bírósági út igénybevétele nélkül megállapodjunk az egészségügyi szolgáltatóval kártérítési igényünk rendezéséről.

A polgári jogi, bírósági út orvosi műhibák esetében

Abban az esetben, hogyha a fenti, peren kívüli eszközök nem vezetnek eredményre, alapvetően nem marad más hátra, mint bíróság előtt érvényesíteni az igényünket. Orvosi műhibák esetében polgári jogi úton alapvetően kétféle igényt tud érvényesíteni a károsult fél: vagyoni jellegű igényeket (kártérítést) és sérelemdíjat. Kártérítési igény lehet minden olyan anyagi igény, amelyet a károsult összegszerűen tud bizonyítani (számlával, bizonylattal) és amelyek bizonyíthatóan az orvosi műhibából erednek. Fontos, hogy az orvosi mulasztást, tévedést is a károsult félnek kell bizonyítania. Ebben egy jó, peren kívül elkészített, ám peres eljárásban is felhasználható igazságügyi orvosszakértői vélemény tud segítségére lenni. A sérelemdíj követelhető összege pedig az eset összes körülményétől függ, így ennek meghatározása minden ügyben egyedileg lehetséges.

Az orvosi műhibák büntetőjogi vetülete

Az orvosi műhibáknak alapvetően nem csak polgári jogi, kártérítési, hanem büntetőjogi  vetülete is van. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a büntetőjog elsődleges feladata nem a sérelmet szenvedett fél kompenzálása, így a büntetőjogi út pusztán erkölcsi elégtételt jelenthet a károsult számára. A büntetőeljárás alapvetően foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye miatt indulhat meg, és a szakmai hibát végző orvos büntetőjogi felelősségre vonását eredményezheti.

Összefoglalva a fentieket, az orvosi műhibaperek egyáltalán nem egyszerű megítélésű ügyek, az igazságügyi orvosszakértőkre pedig nagyon nagy hangsúly helyeződik. Sok esetben ugyanakkor van lehetőség ezen ügyek peren kívüli megoldására. Ugyanakkor ennek előkészítésében magának a károsult félnek is igen aktív szerepet kell játszania.