Hosszú ideje már, hogy a jogalkotó bizonyos közlekedési szabályok megsértése esetében közigazgatási eljárást folytat le, míg más esetekben pedig szabálysértési eljárás keretein belül vizsgálja a felelősséget.
Konkrét példák
Hogy néhány konkrét példát is említsünk, szabálysértési eljárás keretében vizsgálják a várakozás, megállás tilalmára, az elsőbbség adás elmulasztására vonatkozó eseteket, de még a szmogriadóval kapcsolatos intézkedések megsértését is. Jellemzően közigazgatási eljárás indul például a gyorshajtás, vagy a kötelező haladási irány, a behajtásra vonatkozó megsértése miatt. A két eljárás gyökeresen különbözik egymástól, melynek részletszabályaitól a mostani cikkünkben eltekintünk. Közös azonban az, hogy mindkét eljárásban a hatóság van, hogy tanúként nyilatkoztatja a gépjármű üzembentartóját, bár ez utóbbi inkább a szabálysértési eljárás során jellemző. Ennek oka az, hogy a szabálysértési eljárásban ahhoz, hogy az elkövető személye beazonosítható legyen, ki kell azt deríteni, hogy az érintett szabályszegést ki követte el. A közigazgatási eljárásban azonban objektív felelősség alapján eleve az üzembentartó kapja meg a határozatot és a közigazgatási bírság megfizetésére is őt kötelezi a hatóság.
A szabálysértési eljárásban az üzembentartó gyakran kap egy adatközlési nyomtatványt, mely tipikusan arra vonatkozik, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy érintett napon a járművet ki vezette. Sokan előszeretettel hagyják figyelmen kívül ezt, vagy egyszerűen a válaszadási határidőt nem tartják be, mely azonban nagy hiba, mivel ennek elmulasztása komoly következménnyel jár.
Vannak olyanok is, akik azzal próbálnak mentesülni az esetleges felelősség alól, hogy nem a valóságnak megfelelően nyilatkoznak arról, hogy ki vezette a járművet. Ugyanakkor tanúként az érintett köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni, tehát leegyszerűsítve igazmondási kötelezettsége van.
Szabálysértési törvény vallomástétel megtagadása esetén
A szabálysértési törvény is lehetővé teszi azt, hogy valaki megtagadja a tanúvallomást. Eszerint, a tanúvallomást megtagadhatja az (a felsorolás nem teljes), aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, illetve aki magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.
Természetesen a tanút, mind az adatközlésre vonatkozó felhívásban, mind az eljárás során történő meghallgatása előtt mind az igazmondási kötelezettségére, mind a tanúvallomás megtagadásának esetéről dokumentáltan tájékoztatni kell.
Közigazgatási eljárásban némiképp más esetekben tagadható meg a tanúvallomás, mint a szabálysértési eljárási eljárásban.
Ekként a tanú a vallomást megtagadhatja például, ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. És ez utóbbi valóban lényeges, mert míg a szabálysértési eljárásban „csak” szabálysértés esetén, addig a közigazgatási eljárásban mindezt kizárólag bűncselekmény teheti meg a tanú.