Először is tisztázzuk, hogy Magyarországon jelenleg a következő munkaszüneti napokat írja elő a jogszabály: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Érdekesség továbbá, hogy bár a húsvétvasárnap, valamint a pünkösdvasárnap nem minősül munkaszüneti napnak, a beosztás és díjazás szempontjából mégis egy kalap alá esik a fent felsorolt dátumokkal, mint ahogyan a vasárnapra eső munkaszüneti nap is e kategória részét képezi.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő az alábbi esetekben osztható be:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál (pl.: MÁV),
• az idényjellegű munkák esetén (pl.: karácsonyfa árusítás, dinnyeárusítás)
• a megszakítás nélküli munkák esetén (pl.:  atomerőmű)
• a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve
• a külföldön történő munkavégzés esetén.

A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

• az adott tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz szorosan kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (pl. szállodák, vendéglők), vagy
• baleset, súlyos kár, valamint az egészséget, környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, illetve vagyonvédelem érdekében (pl. biztonsági őr) kerül sor.

Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén munkavállalóként száz százalék bérpótlékra vagyunk jogosultak, függetlenül attól, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül sor. Érdemes tudnunk azt is, hogy a munkaszüneti napi pótlékra a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mellett is jogosultak vagyunk. Ez azt jelenti, hogy ha piros betűs napon túlórázunk, a pluszmunkáért cserébe száz százalék pótlékot kell kapnunk. Sőt mi több, a műszakpótlékra és éjszakai pótlékra is igényt tarthatunk.