Munkavégzés megtagadása járványveszély ideje alatt

Károly egy nagy, multinacionális vállalatnál dolgozik egy budapesti irodaházban. Közvetlen és közvetett kollégái között több külföldi állampolgár is van, akik az elmúlt időszakban is jártak hazájukban. Károlynak fontos az egészsége, így a jelenleg Európában is tomboló koronavírus járvány miatt felvetődött benne a kérdés: megtagadhatja-e az irodai munkavégzést a kialakult helyzetre tekintettel?

A járványveszély idején hozott kormányrendeletek átmeneti időszakra megváltozott munkajogi szabályokat vezettek be. Az azonban továbbra is változatlan, hogy a munkavállaló főkötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen. Ezen kívül a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.

Ezen szabály alapján tehát a munkavállaló nem tagadhatja meg azon munkáltatói utasítást, amely arra kötelezi, hogy munkáját az irodában, kollégáival együttműködve lássa el. Fontos ugyanakkor, hogy a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezalapján elvárható a munkáltatótól, hogy megtegyen minden ésszerű intézkedést munkavállalói védelme érdekében, például kézfertőtlenítőket helyezzen ki, szükség esetén szájmaszkokat biztosítson, kérje munkavállalóitól, hogy jelezzék, ha az elmúlt hetekben külföldön jártak stb.

A kihirdetett kormányrendeletek egyik újdonsága ugyanakkor az, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy otthoni munkavégzésre kötelezi a munkavállalóit, avagy azok egy részét.

A kormányrendelet ugyanakkor arra nem ad felhatalmazást, hogy a munkavállaló egyoldalúan úgy döntsön, nem megy be az irodába dolgozni, munkáját otthonról végzi. Természeten arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak az otthoni munkavégzésben.

Érdemes megemlíteni, hogy a munkavállalók évente 7 nap szabadsággal maguk rendelkeznek, azt kérésüknek megfelelő időpontban kell kiadniuk a munkáltatóknak. A probléma azonban ezzel az, hogy a szabadság iránti igényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteni. Itt is igaz, hogy az időtartamtól a felek közös megállapodással eltérhetnek.

Amennyiben a munkavállaló mégis úgy dönt, hogy nem megy be dolgozni, úgy ez a magatartás akár azonnali hatályú elbocsátását is megalapozhatja.

Ennek indoka lehet a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan olyan magatartása, amellyel a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi. A munkavállaló főkötelezettsége a munkáltató által előírt helyen és időben a munkáltató rendelkezésére állni, így ezt szegi meg távolmaradásával.

Javasoljuk, hogy amennyiben kétségei, kérdései merülnek fel a munkavégzés biztonságával, egészséget veszélyeztető jellegével kapcsolatosan, úgy minden esetben egyeztessen munkáltatójával a lehetséges alternatív lehetőségekről.