Munkavállalói biztosíték: egy vitás jogintézmény

Két munkás férfi, hegeszt és flexet használ.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény új és ellenérzésekkel övezett intézménye a munkavállalói biztosíték.

A biztosíték intézménye sokak szerint egy újabb, a munkavállalóra hátrányos kikötés lehetőségét rejti magában. A munkavállalói biztosíték működő-képességét azonban majd csak a joggyakorlat fogja megmutatni.A munkavállalói biztosíték kikötésére kizárólag a felek írásbeli megállapodása alapján kerülhet sor. A törvény tehát a jogintézmény alkalmazását nem teszi kötelezővé, valamint annak kikötésére nem kerülhet sor egyoldalúan a munkáltató részéről. A törvény szigorú kereteket határoz meg az intézmény alkalmazása során. Ilyen például az, hogy kizárólag olyan munkavállalótól kérhető a biztosíték, aki munkája teljesítése alkalmával más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, vagy más értéket vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, avagy ezt teljesítését közvetlenül ellenőrzi. A másik jogszabályi korlát a biztosíték mértékét szabályozza: annak összege ugyanis nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét.Az átadott biztosítékot a munkáltató köteles megfelelően őrizni és kezelni. Ennek a kötelezettségének a teljesítésére elkülönített számlát kell nyitnia, a biztosíték összegét pedig ezen köteles őrizni.Mire használhatja fel a munkáltató a biztosítékot? A törvény szerint a biztosítékot a munkáltató kizárólag kártérítési igényének kielégítésére használhatja fel, méghozzá a munkabérből történő levonás szabályai alapján. Kártérítési igény érvényesítése esetén ez elsősorban végrehajtható határozatot jelent, azaz a munkáltató bírói úton köteles követelni a felmerült kárának megtérítését. Kártérítési igényt a munkavállaló írásbeli hozzájárulása alapján is levonhat a biztosítékból a munkáltató.Amennyiben a munkáltató az általa kezelt biztosíték terhére nem érvényesített kárigényt, úgy a munkaviszony megszűnésekor a biztosíték összegének jegybanki alapkamattal növelt összegét köteles visszafizetni a munkavállaló részére. Szintén vissza kell fizetni a kamattal növelt összeget abban az esetben, ha a munkavállaló munkaköre olyan mértékben változott meg, hogy feladatköre már nem terjed ki pénz vagy egyéb érték átvételére, kezelésére, őrzésére.dr. Sándor Anita