A dohányzás szabályozására a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira tekintettel került sor. Bár a magánélethez való jog és az önrendelkezési jog keretein belül arról mindenki szabadon dönthet, hogy dohányzik-e, annak nyilvánvaló egészségkárosító hatásai ellenére, ezen tevékenysége nem sértheti környezetének jogait.

A dohányzás színtereinek jogi eszközökkel történő visszaszorítása, a nemdohányzók egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogainak védelmét szolgálja.

A jelenlegi szabályozás célja az, hogy elsősorban a nyilvános dohányzás szabályozásával nyújtson védelmet a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben. Hangsúlyozni kell ugyanakkor azt is, hogy mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke. Ennek okán kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.

A közelmúltban az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy sértik-e a dohányzásra vonatkozó előírások az elektronikus cigarettát használók egészséghez fűződő jogát akkor, amikor úgy rendelkeznek, hogy az elektronikus cigaretta is csak a dohányzásra kijelölt helyeken használható.

Az Alkotmánybíróság egyértelműen úgy határozott, hogy nincs szó aránytalan korlátozásról. A testület döntése azt a szemléletmódot hangsúlyozza, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével kell elsődlegesen megvalósítani. A jogi szabályozás emiatt nem tesz kivételt az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek – adott esetben nem is bizonyítottan – enyhébb alternatívát nyújtanak a dohányzók részére.

Az Alkotmánybíróság nem kívánt abban a kérdésben állást foglalni, hogy az elektronikus cigaretta veszélyes-e akár aktív, akár passzív fogyasztók részére. Ezzel szemben azt emelték ki, hogy tény, miszerint az elektronikus cigaretták megnyithatják az utat a nikotinfüggőség, így végső soron a hagyományos dohányfogyasztás előtt, mivel utánozzák és hétköznapivá teszik a dohányzás műveletét. Fontosabb tehát az, hogy egy esetleges enyhébb szabályozással ne tereljük a fogyasztókat az elektronikus cigaretta felé sem. Fontosabb az, hogy általában véve ne lehessen példa és követendő magatartás a cigarettázás, ne legyen szem előtt a fiatalok számára semmilyen formában. Mivel pedig maga a cigarettázás egy egyéni döntésen alapuló tevékenység, az Alkotmánybíróság határozata szerint az a körülmény, hogy az elektronikus cigarettát használók a hagyományos dohányosok közé vannak kényszerítve, nem sérti az egészséghez fűződő jogaikat, nem korlátozza őket aránytalanul, hiszen az egyedül a saját döntésük.

Változatlanul nem esik tehát jogi szempontból eltérő megítélés alá a hagyományos és az elektronikus cigaretta, melynek célja annak tudatosítása, hogy a dohánytermékek fogyasztása semmilyen formában nem lehet támogatandó példa.